Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-03-15 / 8. szám

Y. éwf. 8. szám

Szüts Gábor leik. urnák

I \/illór..>> Ai 1

peil« 1928 március IS.

A BUDAI LUTHER

* SZÖVETSÉG EGYHÁZI ÉS POLITIKAI HETILAPJA

KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, II., DONÁTI-U. 40. II. EM. 15.

ELŐFIZETÉS FELÉVRE 3 PENGÓ,

MELY A BUDAI LUTHER SZÖVETSÉG

59141. SZ POSTATAKARÉK-CSKKKSZAMLAjAra KÜLDENDŐ

FF.LF.LÓS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ

HLAVÁCS KORNÉL

BUDAPEST. VI.. Ó-UTCA 8 SZÁM n i.i roNs/AM. i.iroi

EÖNUNKATÁRSAK: DR. SZLÁVIK MÁTYÁS, DR. SZELÉNYI ÖDÖN ÉS DR. SCHINDLER GYULA

Pál apostol intései

A böjti időszakot éljük. Illik hozzánk n bűnbánó megtérés, a megszentclödés és az újjászületés. A nagy apostol, mint nagy lélekbúvár — csak Augusztinusz és Luther hasonlítható hozzá — ismerte az emberi lélek felülről eredő adományait, tehetségeit, karizmáit. De látta az emberi lélek gyarlóságait és bűneit is.

— Szeressétek egymást, mint kedves gyermekek, amint Krisztus is szeretett minket. Hiszen a hit és remény mellett a szeretet a keresztyénség örök tartalma. Eleje és veleje. De emellett óvakodjatok — így ír Pál apostol az efezusbeliekhez — a paráznaságtól, az aljasságtól, a fösvénységtől, a szemérmetlenségtől, a bolond vagy ocsmány beszédtől, — szóval az illetlen dolgoktól — mert így illik ez hozzátok, mint szentekhez, a világosságnak »fiaihoz« és vizsgáljátok meg jól, mi kedves az Urnák. Mert —így fejezi be gyakorlati intéseit — egyetlen parázna, vagy aljas, vagy fösvény és bálványimádó sem örökli a Krisztus és az Isten országát.

A nagy apostol tehát jól ismerte a bűnt, mint Isten után a legnagyobb földi hatalmat. Hármas missziói útjában közvetlen tapasztalatból látta hármas kisértő hatalmát: az éhséget, az önző hatalomvágyat és a dicsőség hajhászását, amely a maga kisértéseivel még az Urat, a büntelen istenembert is megkörnyékezte. Kisértése örökös. Ezért hangoztatta már Avató János is, hogy »térjetek meg, mert elközelgett a mennyeknek országa« és hirdette Jézus, hogy »legyetek tökéletesek, mint a ti meny- nyei Atyátok is tökéletes« és az efezusbelieknek

szivökre kötötte Pál apostol, hogy »úgy éljetek, mint a világosságnak fiai, mert a világosság munkája csupa merő jóság, igazság és igazmondás«.

Csttp* éirti^azsá^ok. A mindennapi kenyérhez hasonló táplálékok, az egyéni és a társadalmi élet megjavítására egyedül alkalmas út pontos kitűzése. Ép azért érthetetlen Nietzsche pedagógiai rendszerének a kereszténységre szórt az a vádja, hogy a keresztyén vallás a szegényeknek, betegeknek és nwomornltaknak való. Nélkülözi az aktiv ható erőt es a icj.odés képességét. Fel akarta szabadítani az egyént minden vallási és erkölcsi kötelékektől. A vallásoktatást ki akarta zárni az iskolából és ezzel az ifjúság neveléséből olyan elemet vont ki, amely az általános emberi és különösen személyes nevelésre és oktatásra döntő jelentőségű. E ponton helyesebb a nagy jénai bölcselő : Eucken megállapítása, amely szerint valódi személyes nevelés és művelődés aktiv szellemi hatás, tehát vallás, főleg a keresztyénség, mint az istenszeretet és emberszeretet vallása nélkül lehetetlen. De oda tette, hogy ez a keresztyénség úgy egyéni személyes, mint társas közösségi alakjában nem kész és bevégzett valami, hanem folytonosan valósuló erkölcsi életfeladat. E ponton Eucken egy vonalirányban halad Jézussal és Pál apostollal a folytonos haladás , fejlődés és tökéletesedés hangsúlyozásában a szellemi és erkölcsi élet terén.

Haladnunk és gyarapodnunk kell szüntelen a hitben, reményben, szeretetben és világosságban egyéni és társas közösségi életünk minden vonatkozásában, mert »ez illik a szentekhez és a világosság fiaihoz«.

Dr. Szlávik Mátyás