Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-03-04 / 7. szám
1928 március 4 51 Hegyen épített város teológus Kierkegaard állt a költő szeme előtt!), aki komolyan veszi a keresztyén ideált és azt minden megalkuvás nélkül meg akarja valósítani. Épazért az állam és az egyház hivatalos képviselői végre is cserben hagyják, a nép pedig megkövezi. Ibsen tehát e műben az ideál és élet ellentétét mutatja be, úgy látja, hogy az ideális törekvésű ember mindig belebotlik a való élet köveibe, a keresztyén egyház pedig csak megalkuvással, a jéznsi eszmények letompitasával boldogul. Azt is jelzi azonban a költő, hogy Brand oly ridegen fogta fel a feltétlen parancsot, hogy megölte vele a szeretetet, ezért fordulnak el tőle az emberek, de utolsó órájában belátja, hogy az Isten : »Deus caritatis*. Másik művében, a Császár és Galileusban, melynek Hitehagyó Julian római császár a hőse, nyíltan kimondja, hogy a keresztyénség idegen az embertől, mert parancsait lehetetlen követni. A jövő tehat nem a keresztyénségé. »Három birodalom van, — meséli Maximos mágus — először az, mely a tudás fájára alapíttatott, azután az, mely a kereszt fájára alapittatott, a harmadik pedig a nagy rejtelem birodalma, melyet a tudásnak és keresztnek fájára együttesen kell alapítani, mert gyűlöli és szereti mind a kettőt s mert éltető forrásai ott vannak az Ádám kertje és a Golgota tövében«. (Puskás ford.) Ibsen tehát hisz a keresz- tyénségen túl terjedő fejlődésben (akárcsak Lessing az »Erziehung des Menschengeschlechts« c. értekezésében), amikor kibékül a föld a túlvilággal,* a szép és igaz kultúra a keresztyénség áldozatkészségével és aszkézisével — mintha lehetne a keresz- tyénségnél fenségesebb ideált találni és mintha az, ami igazi érték volt a pogány antik kultúrában, át nem ment volna a keresztyén kultúrába ! Bizonyos azonban az, hogy a keresztyénség mindig többre fogja becsülni a menny kincseit a föld kincseinél és a kultúrát csak eszköznek tekinti a magasabb isteni célok szolgálatában. Azonban ha Ibsen nagyobb volt is a negativ rombolásban, mint a pozitív ideálok felállításában, művei mindenkép gondolkodásra, a magunk elmélyedésére serkentenek és ezzel hozzájárulnak egy szebb, boldogabb, igazahb jövő előkészítéséhez. Budavári templomunk istentiszteleti rendje : Vasárnai* Ifjúsági 9 óra Német 10 óra Magyar 11 óra Március 4. Hüttl Kapi Béla püspiík rádióval Március 11. Reif Március 18. Gaál Március 25. Glatz í ____________ Egyházközségünk háztartása Dr. Sztehlo Aladár egyházi gondnok az alábbi sorok közlésére kérte fel lapunkat különösen azért, hogy az egyháztagok 1928 március 3-án tartandó számadó közgyűlésen az 1927. évi zárszámadás és az 1928. évi költségirányzatról általánosságban tájékoztatva legyenek. A folyó hó 25-én megtartott presbiteri ülés az 1927. évi zárszámadást tárgyalta, azt a számvizsgálóbizottság javaslata alapján elfogadta és elhatározta, hogy a közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy a zárszámadást fogadja el, a gondnoknak és a számvizsgálóbizottságnak az 1927. évre a felmentvényt adja meg. A zárszámadás főbb tételei a következők: A) Kiadások. 1. Fizetések, lakpénzek és pótlékok 27.804.60 P 2. Pénzbeszedő jutaléka ............. 2.946.36 ■> 3 . Segélyek, ösztöndijak es ajándékok .......................................... 627.44 » 4 . Adók, illetékek és vizdijak.. .. 1.070.01 •» 5. Épületek fenntartása ............. 2.934.77 * 6 . Fűtés, világítás, albérlet .. .. 817.51 * 7. Nyomtatvány, irodaköltség, szubvenció .................................... 793.21 * 8 . ükmánybélyeg, posta- és telefonköltség .................................... 645.28 * 9 . Vegyes és rendkívüli kiadások.. 1.899.90 » 10. Egyházfenntartási alap. 300.— » 1 2. Átfutó kiadások...... 1.497.88 » ö sszesen.. 41.326.96 P B) bevételek. 1. Készpénz kamatjövedelem.. .. 19.98 P 2. Házbérjövedelem........ 1.350.05 *> 3. Székesfőváros segélye ............. 3.960.— » 4 . Egyházi hívek járuléka. 28.781.92 » 5 . Ajándékok és hagyományok .. 455.33 » 6. Templomszerek használata.. .. 120.72 » 7. Offertorium .............................. 2.254.31 •> 8 . Vegyes és rendkívüli bevételek.. 686.40 » 9. Átfutó bevételek.................. .. 1.640.12 » Ö sszesen.. 39.268.83 P A kiadás .......................................... 41.326.96 P a bevétel......................... 39.268.83 ►> a melyhez járul az 1926. évről a pénztári maradvány.................. ., 2.114.68 a z 1928. évre pénztári maradvány a kettő különbözete ................... 56.55 P A kiadások tehát a bevételeket felülmúlták és a kedvező egyenleget csakis az 1926. évi pénztári maradvány tette lehetővé. Az 1928. évi költségelőirányzat a következő: A) Kiadások. 1. Fizetések, lakpénzek ............. 26.903.92 P 2 . Hév.-nek szubvenció ............. 1.600.— » 3 . Adók és illetékek ................... 906.81 »
