Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-01-08 / 1. szám

1928. Január 8.

latát, hogy ő a maga helyén éppen olyan fontos, mint Hindenburg a magáén.

A német nemzet kötelességtudatának és kötelességteljesítésének nagyszerű elismerése ez. E hűséges kötelességtudatot neveljétek gyermekeitekbe, magyar anyák. Csak úgy lábolunk ki a nyomorúságból, ha itt mindenki hűséggel és keményen megáll a maga helyén. Tanítsátok gyermekeiteket, hogy ne vagyonuk, ruhájuk, állásuk után taksálják az embereket, hanem aszerint becsüljenek meg kit-kit, amilyen hűséggel végzi a maga munkáját hazája és a köz javára. Tanítsátok, hogy megbecsüljék az utcaseprőt is, aki híven söpri a maga utcáját, mert hűséges kötelességtudása adja meg erkölcsi értékét, jól végzett munkája pedig egészségünk, életünk megmentője lehet.

I^eánynevelés.

Leányaitokat neveljétek az élet számára. Nem olyan értelemben, hogy a férfi helyét foglalhassák el, hanem úgy, hogy istenrendelte természetes hivatásuknak megfelelően, mint hitves, anya és háziasszony a férfinak segítőtársai lehessenek. Hogy a nő istenrendelte hivatásának a család és a köz javára megfelelhessen, szükséges, hogy saját otthonának háztartási feladataival és kötelességeivel — bármely társadalmi osztályhoz tartozzék is — tisztában legyen. Neveljetek leányaitokból derék háziasz- szonyokat, akik a háziteendőkhöz értenek, tudatlanságuk és járatlanságuk a családi otthon békéjét és boldogságát nem rontják. Hány családban ver tanyát a békétlenség és boldogtalanság, mivel a háziasszony nem áll hivatása magaslatán. Hány háziasszony nem részesül cselédsége részéről a megfelelő tiszteletben csak azért, mivel cselédje a háziteendőkkel kapcsolatban úrnőjével szemben fölényt érez. Hogy leányaink korán megtanuljanak takarékosan és ízletesen főzni, varrni és mosni, fontosabb és áldásosabb nemzetünk jövője szempontjából, mint hogy már ifjúkoruk hajnalán mindenféle tipp-tepp-topp-táncot kecsesen járjanak. Szegény és lerongyolódott hazánknak ma egyszerű és igényeikben szerény asszonyokra és honleányokra van szüksége, nem divatrabszolganőkre, akiknek az élet semmiféle örömöt és boldogságot nem jelent, ha nem juttat mindig új kalapot és az utolsó divat szerint készült ruhát. Olyan honleányok kellenek ma hazánknak, akiknek az élethivatás nem csupán divatozás és üres, léha szórakozás és akik a társaságban másról is tudnak beszélni, mint csak az utolsó divatról. Egyszerű, szerényigényü anyákra van szükségünk ma és a jövőben, ha azt akarjuk, hogy kezük alatt testben és lélekben egészséges, jellemben erős, tettrekész, nagy feladatok elvégzésére alkalmas nemzedék nőjjön fel, ha azt akarjuk, hogy Magyarország még egyszer nagy és boldog legyen.

Folytatjuk.

!» ______________ Hegyen épített város

E

cjyh&zi hírek.

E)r. Kuffuy Sándor püs|>öküiik fia, vitéz Raffay Hóin mérnök, e hó 2-án vezette oltárhoz OryhanideH Murgltot, Oryhanidcn János, gépgyári műszaki vezérigazgató és neje, liauHchrr Margit leányát. I>eák-térl templomunkat karzataival együtt zsúfolásig megtöltötték hittestvéreink és a két illusztris család barátai. Az esketési beszédet clr. Unffay Sándor püspökünk, az örötuapa tartottal és bármennyire Igyekezett leküzdeni szivének érzéseit, ezek szavain keresztül utat kerestek híveinek szíveihez és könnyekkel telt szemek mosolyogtak mindenfelől aiz ifjú pár felé. Az esketés után az ünneplő hívek odasereglet- tek a két család köré, hogy üdvözöljék az ifjú párt, amikor együtt Indul el az élet viszontagságos utnlra. Hudal

l.uther-Szövetségünk tagjai csaknem teljes számban megjelentek a templomban, hogy püspökünk örömének tanúi legyenek.

|)r. Mikler Károlyt, egyházunk régi, kipróbált hívét választotta Illeg az egyházmegye felügyelőjévé. Köztiszteletben álló egyéniségéről és progrnmmjáról beiktatásakor bővebben szólunk.

Egyházi önkormányzatunk ülései. Presbyterium útik december 27-én tartott ülésén várbeli épületeink kibővítésére szolgáló dollár-kölcsönt tárgyalta. Az ajánlatot már a pénzügyi bizottság sem tartotta elfogadhatónak. A presbyterium az ajánlatot el is vetette, azonban a kibővítés tervét ezzel nem vetette el. hanem kedvezőbb pénzügyi helyzetben azzal ismét foglalkozni fog. A megüresedett másodfelügyelöi és gondnoki tisztségre egyhangú lelkesedéssel Marik Ernő és dr. Sztehlo Aladár presbytereket jelölte. Helyükbe presbyterekül Kun Gyula volt másodfelügyelöt és dr. Hank József volt gondnokot, a megüresedő presbyteri helyekre megválasztásra ajánlotta. Egyházközségünk a következő napon tartott közgyűlése a presbyterium javaslatait egyhangúan elfogadta. Az új másodfelügyelőt és gondnokot Sandy Gyula felügyelő üdvözölte és kérte őket, hogy működésében támogassák. Marik Ernő másodfelügyelö válaszában megköszönte a bizalmat és Ígéretet tett, hogy legfőbb feladatául az egyházközség osztatlan belső összhangjának megteremtését tűzi ki. Kérte a hittestvérek bizalmát és támogatását. Dr. Sztehlo Aladár gondnok is kérte az egyházközség támogatását felelősségteljes munkájához. Mindkettőjük szavait az egybegyült hittestvérek rokonszenve fogadta.

litidui Luther Szövetségünk tagjai közül sokan ke- ri*sték fel újóv napján dr. \tansnyik Márton elnököt, akii* a megjelentek nevében dr. Horváth Kornél blttestvérünk hosszabb beszédben üdvözölt. A megjelentek szeretettel vették körül az igazságért küzdő pátriárkát és elhalmozták őt és családját Jókívánságaikkal és szeretet ükkel. Megemlékeztek dr. Umcnyik Kndréről, az evangélikus egyház multévl nagy halottjáról, akinek szelleme az elmúlt év munkásságát a mostoha viszonyok mellett is értékessé tette. Az elnökük üdvözlésére összegyűlt szövetségi tagok a helyzet hatnaros megjavulása és n békés egyházépítő munka reményében oszlottak szét.

Utolsó presbyteri gyűlésünkön felhangzott kívánság teljesítéseképen Sándy egyházközségi felügyelőnk Ígéretet tett, hogy ezentúl minden egyházcélú és jótékonysági gyűjtésről legott rendes beszámoló fog a mi lapunkban megjelenni, valamint ugyanott Idejében közzé fog tétetni egyházunk, egyleteink költségvetése és a zárszámadások is, hogy a hívek mennél világosabb betekintést nyerjenek áldozatkészségük filléreivel történt sáfárkodásról. Felügyelőnk ezzel is hü maradt egykori beköszöntő beszédében e tárgyban mondottakhoz. . —,