Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-01-22 / 3. szám
1028 JnuuAr 22. 21 H^yeu^pítet^vánw natai életemnek azok voltak, amikor itt gyűltünk össze tanácskozásra, hogy hajlékot építsünk. Innen a jóságos Isten segítségével méltóbb helyre fogunk jutni. De az elfogadásra késztetett az ész is. Mert bármilyen kicsiny és bármily szerény is az, aki magas állami hivatást tölt el, hitvallást kell tenni annak, hogy dokumentálja, hogy az egyház a nemzetfentartó elem. Értékelni kell azt a szerepet, amelyet az egyház a nemzet életében visz. Az igazi alap az evangélium, az ige viszi feltartózhatatlanul az emberiséget az Isten országa felé. Ez tartja ébren a haladásban. Egyházi férfiaink azok, akik élő lelkiismeretei ennek a gondolatnak, ennek a gondolatnak hirdetői nekem az ittmaradást hirdetik. Nekünk az a feladatunk, hogy kövessük lelki vezéreinket. Nekünk kell ápolni az imádság szavával, hogy az Isten adja vissza nekünk drága, szép, régi nagy Magyarországot.“ Köszöni, hogy tanúságtételre alkalmat adtak, üdvözli az új munkatársakat. Követésre ajánlja az egyházközség II. felügyelőjét, aki ideális leikével megmutatta, hogy aki ideálokat tűz maga elé, Isten leikével mindent elintézhet. Üdvözli az egyházat, Isten áldását kéri, majd az ülést berekeszti. Az ünnepélyt esperes imája és a Himnusz zárta be. Protestáns gyűlések, A 39 éves ,,Protestáns írod. Társasán“ f. hó 11-én Ravasz püspök és Schneller nyug. egyet, professzor elnöklete alatt választmányi ülést tartott, amelyen 3 ref. püspökön és számos tagon kívül részünkről Raffay püspök, Bendl pénztáros és Szlávik tanár jelent meg. A válságba jutott társaság megmentésére az évi tagdíjat 20 pengőre emelték és a püspököket felkérték, hogy a társaságot az egyetemen, a kerületeken, az egyházmegyéken és a tehetősebb gyülekezetekben, valamint magánosoknál támogassák. Egyévi költséghez 50.000 pengőre van szüksége. Külön kérvényezéssel azonban a szegényebb tagok évi 10 pengőért kaphatják a Szemlét. A társaság elhatározta, hogy Zsinka szerkesztő mellé segédtitkári állást szervez és közelebbi kiadványai közzé felveszi Dramond: „Természeti törvény a szellem világában“ teljesen elfogyott és nagyon keresett müvét. Fordította Csizmadia tanár s revideálta Szabó Aladár lelkész. Ugyané napon Antal Géza ref. püspök a Bethlen Gábor-Szövetség körében, a Deák-téri evang. díszteremben gyönyörű előadást tartott „A világprotestántizmus, mint a nemzeti egység támasza“ címmel. Ebben meggyőzően fejtegette, hogy végeredményben minden protestáns egyház a Bibliára, mint ahit és valláserkölcsi élet szabályozójára vezeti vissza létét. Az egyházi külső egység helyett így jön létre a magasabb szellemi egység, amely a protestáns egyházakat átfogja. A szellemi egység érzete nemcsak a régebbi múltban, hanem az elmúlt században is összekötő kapcsa volt a különböző nemzeti egyházaknak. Ez az egység tette lehetővé, hogy a külföld protestánsai oly meleg érdeklődést mutatnak a trianoni békekötés által szétszaggatott magyar protestáns egyház iránt. Hollandia protestáns felekezetei még 1918 decemberében az utrechti értekezleten közös deklarációval hívták fel a figyelmet a veszedelemben forgó magyar protestáns egyházakra. Később az amerikai unitáriusok, majd a presbiteri világszövetség küldöttei közvetetlen tapasztalatok utján szereztek képet a lekapcsolt részeken élő protestánsok kisebbségi sérelmeiről és befolyásukat fel is használták a kisebbségek érdekében. Végül a következő napon kezdette meg a ref. theológia-konferencia a Ráday-utcai disz- teremljen, Hamar István tanár elnöklete alatt 3 napos ülését, amelyen a naponkénti áhítaton és bibliamagyarázaton kívül többi között Czeglédy Sándor győri lelkész és bibliafordító „A szentlélek munkájáról a gyülekezetben“, Lenez Géza debreceni egyetemi tanár „Az egyházi törvény- könyv hitvallásos jellegéről“, Sebestyén Jenő budapesti ref. theol. tanár „A kálvinizmusnak a konzervativizmushoz, liberálizmushoz és radi- kálizmushoz való viszonyáról“ és Hamar István budapesti theol. felügyelőtanár „Az egyke-kérdésről“ (Petzenhofer jezsuita statisztikus szerint „kálvinista-betegségről“) tartott érdekes és értékes előadást. Kán Béla debreceni egyetemi tanár „az államhoz való viszonyunk főbb kérdéséről“ értekezett és kifejtette, hogy a protestáns egyház- politika nem merülhet ki a sok sérelem felsorolásában és az 1818:XXI1. t.-c. végrehajtásának követeléséljen, hanem az egyháznak, főleg a lelkészképzésnél saját erejéből kell fenntartania magát. Ügy az előadások, mint a hozzászólások igen magas színvonalúak voltak. Ugyanakkor a ref. papnék konferenciája is Ravasz Lászlóné elnöklete alatt ülésezett. Főbb tárgyai voltak a gyermeknyaraltatási akció, az özvegy papnék felkarolása s a belmissziói tanfolyamok rendezése. A következő napon Kováts F. István theol. igazgató „a főkegyúri jog 900 éves történetét“ vázolta nagy egyháztörténeti és politikai készültséggel s azt vitatta, hogy a mag>rar állam mindenkori feje ténylegesen és háborítlanul gy akorolta e jogot. Ez a kérdés tehát nem hozható vonatkozásba azzal, hogy az államfői hatalom esetleg ideiglenes jellegű, vagy az államfő melyik keresztyén vallásfelekezet tagja. Hasonló érveléssel fejtegette nálunk az egyik presbiteri konferencián Mickler Károly nyug. jogkari dékán és budapesti evang. egyházmegyei felügyelő. Végül Ravasz püspök „a külmisszió módszereiről, eszközeiről és eredményeiről“ értekezett nagy hatással. Dr. Szlávik Mátyás.
