Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-10-28 / 19. szám
1928 október 28 145 Hegyen épített város HÍREM Budavári templomunk istentiszteleti rendje : Vasárnap Ifjúsági 9 óra Német y210 óra Magyar 111/4 óra X. 28. HüttlRuzsicska X. 31. Úrvacsora — d. u. 4. reformáció rádióval Vars. XL 4. Varsányi Varsányi XI. 11. — Rádióval Kapi püspök A protestantizmust védő szövetség közgyűlése. Megérkeztek a Protestantizmust Védő Nemzetközi Szövetség tagjai, hogy itt tartsák idei közgyűlésüket. Mintegy száz külföldi jött Budapestre, köztük Ds. van Wyngaarden holland delegátus, a szövetség elnöke, dr. G. Ohlemüller, a szövetség Berlinben székelő főtitkára, dr. J. Baar holland lapszerkesztő, D. Fahrenhof, a Német Evangélikus Szövetség igazgatója, Hickmann, a cseh-német protestantizmus egyik legnevesebb vezetőembere, Lang egyházi főtanácsos, Luther berlin-charlottenburgi lelkész, a német protestantizmus egyik legkitűnőbb szónoka, Müller zürichi lelkész, Mirbt egyházi titkos tanácsos, göttingiai professzor, Pfannenstill svéd prépost, Schubert kisasszony, a szövetség berlini központjának vezetője, ezenkívül mintegy harminc hivatalos delegátus és igen sok vendég, a kiküldöttek hozzátartozói. A pályaudvaron, a magyarországi evangélikus és református egyház megbizásából Kuthy Dezső egyetemes evangélikus főtitkár köszöntötte a vendégeket. Wyngaarden, a szövetség elnöke, válaszolt meleg szavakkal. Az első zárt ülést a Református Egyetemes Konvent Abonyi-utcai székházának zsinati termében tartották. D. Tokion németországi püspök olvasott bibliát és imádkozott dr. Raffay Sándor evangélikus püspök, a magyarországi evangélikus egyház, dr. Ravasz László református püspök pedig a magyarországi református egyház nevében köszöntötte a közgyűlést, van Wyngaarden elnök válaszolt. A délutáni zárt ülés első főtémája a protestantizmus magyarországi helyzetének ismertetése volt. A felekezetközi helyzetről Antal Géza dunántúli református püspök, a protestantizmus belső helyzetéről Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök és Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár, az államhoz való viszonyról Benedek Zsolt kormányfőtanácsos, a Református Egyetemes Konvent tanácsosa, tájékoztatta a jelenvoltakat. A második napon a tanácskozás imával és bibliaolvasással kezdődött, majd Ohlenmüller Gerhardt, a szövetség berlini főtitkára, terjesztette elő a szövetség utolsó hat esztendejére vonatkozó jelentését. Előadta, hogy negyven egyház, tizennyolc országcsoportban végzi a szövetség munkáját. IV. A. Limb- rick, a londoni reformációs társaság titkára, azokról a hatásokról számolt be, amelyeket az angol imakönyv-moz- galom támasztott a brit közvéleményben. Délután a Sütőutcai leánykollégium dísztermében tartották a harmadik zárt ülést. Wyngaarden holland delegátus rekesztette be a közgyűlést. Beszédének zárómondataiban a protestantizmus pozitív tartalmára, fokozottabb kifejtésére hívta fel a közgyűlés tagjait. Este hat órakor a szövetség két helyen : a Deák-téri evangélikus templomban és a Kálvin- téri református templomban tartott előadásokat. A templomban báró Radvánszky Albert, az evangélikusok egyetemes felügyelője, mondott beszédet. Ezt a szövetséget — hangoztatta — nem vezeti támadó tendencia, csak azt akarja, hogy nemzedékek közönye miatt el ne vesszen a reformáció négyszázados öröksége Beszéltek még John A. Bain, az írországi presbiteriánus egyesület képviselője, Luther, a német evangélikus egyházi törvényhozás al- elnöke, Conrad Jalla fiumei lelkész, végül Ravasz László dunamelléki református püspök záróbeszédet mondott. A Kálvin-téri templomban Balogh Jenő, a dunántuli református egyházkerület főgondnoka, mondott megnyitó beszédet. Müller lelkész a svájci protestáns népszövetség képviselője tartott előadást. »A protestantizmus fhissziója a múltban« címen. Baron marburgi esperes magyar nyelven mondott beszédet a protestantizmus mai missziójáról. Hannu Haathi finn lelkész a protestantizmus jövő misz- sziójáról szólt. A protestantizmus — mondotta — Finnországnak irodalmat adott, a protestantizmus végezte el a népoktatást és a reformációból nőtt ki a finn nemzeti kultúra, bizonyságául annak, hogy nemzeti önállóságot kíván adni a nemzeteknek. Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök ment a szószékre s köszönte meg a külföldieknek azt a nagy gazdagságot, amelyet messzeföldről hoztak ide hozzánk. Nagyobb volna az örömünk — mondotta többek közt — ha a megjelenteken kívül itt látnánk még két tábort. Az egyik tábor, amely nemrégen ünnepelt, és ahonnan balitéletek hangzanak felénk. Az a tábor, amely nem akarja megérteni, hogy a szenvedő nemzet annál tovább megy a keresztviselés súlya alatt, mennél inkább eltávolodnak a nemzetek gyermekei egymástól, mennél több alkalmat használnak föl a félreértések kiélezésére. Szerettem volna ezenkívül egy másik tábort is itt látni és pedig a lagymatag protestánsok táborit, akik elalkudják az evangélium örök értékeit és eltékozolják lelkűk kincseit. A Szövetség szerdán Debrecenben folytatta tanácskozását. A száz főnyi külföldi vendégsereget Budapestről Benedek Zsolt konventi tanácsos, Kuthy Dezső evangélikus egyetemes főtitkár és Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár kisérték. Este hat órakor a zsúfolásig megtelt Nagytemplomban kezdődött a nyilvános nagygyűlés. Elsőnek dr. Lars Wollmer, a svéd lelkészegyesület képviselője beszélt a protestantizmus »Igen« jelszaváról. A protestantizmus kezdettől fogva pozitív, állító dolog — mondotta dr. Wollmer. — A lelkiség történetében mint üdítő forrás tör elő a reformátorok mozgalma. Uj világszemléletet, uj világosságot és uj erőt nyújtott az emberiségnek. Az »igen« marad mindig a protestantizmus lényege és ezt a legnagyobb határozottsággal kell hangsúlyoznunk, mert jól tudjuk, hogy ellenfeleink egészen mást állítanak. Az evangéliumi keresztyénség előtt még roppant feladatok állanak. Elsősorban az, hogy a világot misszionálja az evangélium által. A második előadást Beerens, a holland egyház elnökségének tagja, a harmadikat Fahrenhorst, a német evangélikus szövetség berlini igazgatója tartotta. Baltazár Dezső püspök üdvözölte a külföldi vendégeket, majd kifejtette a szövetség célját. Geduly Henrik evangélikus püspök zárószavaival összefoglalta az eredményeket, amelyeket a világszövetség budapesti és debreceni látogatása és tanácskozása idéznek elő. A protestantizmus — úgymond — nem forradalom, nem ellenzékiesség, a béke, rend és tekintélytisztelet fel- dulása, hanem mint az igazi békének és tekintélynek, az egyetlen tekintélynek : Istennek és Krisztusnak helyreállítása a keresztyén egyházközösségben. A kispesti állami Wekerle-munkástelep református templomát Ravasz László dr. dunamelléki ref. püspök avatta fel vasárnap. Megjelentek az ünnepen az egyház- kerület esperesei, az egyházmegyék gondnokai s a református közélet jelesei közül számosán. A felavatásra érkezett püspököt a város határában vitéz Válva Gyula polgár- mester, az uj templom előtt pedig Bogdán Gyula helybeli lelkész köszöntötte. Az áhitatos ünnep során Ravasz: püspök avatta fel az uj templomot, melyben az első prédikációt Kováts Z. István dr. nyug. államtitkár, teológiai tanár mondotta. A Wekerle-telepi nagymozgó termében folyt le aztán a küldöttségek tisztelgése a püspök előtt. Franciaországban nemzeti egyházért küzd az Action francaise egyesületben tömörült katholikus előkelőség. Az Action francaise a nemzeti királypártiak egyesülete. Működésűkért a pápa többszörösen átokkal fenyegette meg az egyesület híveit. A küzdelem a róm.'kath. egyház és e párt között egyre fokozódik. A lyoni püspök a küzdelem következményeként már egyházszakadást jósol. Az Action francaise most arra készül, hogy a lengyel nemzeti egyházi püspökkel szentelteti fel lelkészeit és e ténnyel nyíltan elszakad Rómától. Egyházkerületi közgyűlést tartott a bányakerületi püspökség nagygyülekezete. A rendes közgyűlést ünneppé avatta dr. Raffay Sándor püspök jubileuma.
