Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-05-27 / 13. szám

Hegyen épített város

95

1928 május 27.

A küszöbön állva el homály osu 11 tekintett ti nézett utánuk a lelkész és keserves sóhajtás szakadt föl kebléből, mikor a fordulónál végkép eltűntek szemei elől. Ki ítéli el érte? Ember volt ő is és a távozókkal fiatal életének minden öröme, reménysége tűnt a messzeségbe.

Ámde nem sokáig tűrte, hogy tetterejét az elérzékenyülés megbénítsa. Letörölte könnyeit és elindult a magaválasztotta úton, a martyrok útján.

Szakadékainak éles köveit, talpalatnzi helyet nem hagyó töviseit, itt-ott fakadó csodás virágait és legszebb földi jutalmát emberkéz tolla lenem Írja. — Amikor e káprázatosán színpompás élet kibontakozik lelki szemei előtt, a krónikás üssze- szorult szívvel mered oda ecsetjének halovány színeire.

Ez a krónikás martyri útja. .

Mégsem riadok vissza. Odavetem majd nehány ecsetvonással Mompessc n küzdelmét. Alakítsátok ki a teljes képet lelki világotokban.

(Folytatjuk)

A nYiregyházi beszéd

Irta: Hackenberger László*

Államiságunk ezidöszerint még semilyen végleges kialakulásában az ember kapva kap minden autentikusnak vehető beszéden, amely a magyar kérdés megoldására némi világosságot deríthet. E szempontból mérlegelendő Vass József dr. népjóléti miniszter legutóbbi nyíregyházi beszéde is, amely tényleg tartalmaz nagy gondolatokat, csakhogy ezek nem mind helytállók.

Ilyen például az : »hogy a katholikus gondolat kulturalapot építsen a civilizáció alá.* A róni. kath. gondolatot értsük-e és az egész keresztyén civilizációt, vagy pedig csak a magyar katolicizmust és a magyar civilizációt?

A róni. kath. gondolat az Egyház öncélu- sága következtében nem rendelkezhet azzal az erkölcsi alappal, sem pedig azzal a megvilágosodással, hogy az egész civilizáció alá kulturalapot építhessen. A róni. kath. egyház üncéluságát sohasem tagadta, igy most a győzőkkel kötött konkordátumokkal kapcsolatban sem. De nem leplezi határtalan elbizakodottságát sem, amelyből a többi keresztyén felekezet iránt kimutatott lenézése és agresziv magatartása ered. Pedig mindez határozottan nem Krisztusi. Létfogalmi monopóliuma is régen megdőlt és igy most már reá is csak az a bölcs mondás alkalmazható, ami mindenkire megáll:

* A cikkíró e fejtegetései bizonyára sok hittestvérünk felfogásával ellenkező részleteket is tartalmaznak. Az eszme kivitelének megoldására felvetett javaslata sem találhat mindenütt kedvező fogadtatásra. Mégis közöljük, hogy a hozzászólásra és egységes felfogás kialakulására alkalmat adjunk. Szerk.

— Minél Krisztusibb valaki, hite annál közelebb áll az Igazsághoz.

Dr. Vass Józsefnek abban igaza van, amit a civilizáció materiális értelmezőinek elégedetlen táboráról, a kommunistákról mondott. Tényleg borzasztó elgondolni is, hogy a szellemi proletárság a hatalom birtokában civilizálódjék. Ez minden féltett és nagy munkával megszerzett civilizációs értékeink kirablását és eldorbézolását jelentené.

E veszedelmesen növekvő áramlat kivédéséhez azonban tudás kell, amely a hatalmat és leginkább a lelki hatalmat jó utón vezeti.

A lezajlott páratlan keresztyén nagy háborúnak legáltalánosabb közvivmánya a keresztyén népek nagykorúsága. Amely keresztyén nép ezt meg nem látja, át nem érzi, az lecsúszott a népek versenyén, amelyben az Unió vezet. A keresztyén népeket tehát népuralomra kell nevelni, legelőször azzal, hogy a születési tekintély és előjogok — amelyek kiirtásáért a keresztyén népek már oly sok vért ontottak — minden vonalon a leggyorsabban megszűnjenek. Itt a pápának tudatos megmozdulását várjuk, mert nála ezek az elavult jogok még mindig sérthetlenek. Az európai államok kialakulása pápai ingerencia mellett jött létre. De az amerikai Unió már protestáns szellemben alakult ki és tagadhatatlan, hogy a nép- nagykoruság ott érte el eddig a legmagasabb fokát. Ma tehát az európai népek nagykorusitás már szinte kozmikus kötelesség.

Es van még valami, ami szintén kozmikus kötelességnek tekinthető :az evangéliumi krisztusi életnek mint élő példának bevezetése ottan, ahol az lehetséges : a keresztyén egyházak között. Ideje, hogy ezek jogosan vallhassák magukat Krisztuséinak, aki ezt mondta :

— Arról ismernek meg benneteket, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek.

E nélkül minden keresztyén egyház krisztusi cime hamis cégér.

Dr. Vass József még azt is mondta, hogy a magyar nemzet szempontjából bizonyosan előnyösebb volna, ha egészen katholikus vagy egészen protestáns volna. Gondolataiba nem láthatunk, de azt hisszük, hogy helyesen értelmezzük szavait, hogy e két felekezet közül egyiket mint a többit elnyomó uralkodó államvallást szeretné látni. Ez pedig se nem kívánandó, se nem kivihető.

Szerintem ez csak hevesebb küzdelemre vezetne, amely mindkét részről teljesen felesleges. Nálunk ugyanis a kommunizmus bukásakor a magyar nemzet számára a szabaditás útja már megmutatkozott és ez a magyar országos keresztyén szövetség megteremtésének gondolata volt. E gondolat hatása alatt folyt le 1919 december havában a »Gólyavárban« megtartott protestáns nagygyűlés, ahol Haller István és Pékár Gyula lélekemelőén domborították ki az orsz. kér. szövetség szükségét és lehetőségét. Haller István, mint az akkori kultuszminiszter, többek közt ezt mondotta :

— Intézményesen fogjuk állandósítani az orsz