Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-01-15 / 2. szám
1028. január 15. 11 H*|K^n^j^ítettvArw theologiai fogalom, hanem realitás. Isten országa Jézusnak és őbenne az egész keresztyén- ségnek végső célja. Amint a tengerbe ömlik minden kicsi és nagy folyó, úgy az Isten országának célgondolatába torkolik bele a keresztyén vallás minden életnyilvánulása. Az Isten országának megalapításáért jött Jézus, az Isten országáért van a megváltás, a kegyelem, a Biblia, az imádság, az igehirdetés, az egyház, a gyülekezet, az adminisztráció, külmisszió, belmisz- szió, gyámintézet, Luther-Szövetség és a többi mind egytöl-egyig. Az Isten országa a Krisztus királysága, ami ott kell, hogy kezdődjék az egyes ember életében és azon keresztül folytatódjék tovább az emberi együttélés minden formáján át és legyen a Krisztus a király, a családi, társadalmi, nemzeti, nemzetközi életben, ennek minden szociális és gazdasági vonatkozásaiban. íme az Isten országának, benne a Krisztus királyságának programmja! Ez a feladat vár a protestantizmusra. Az emberek szeretnek nagy általánosságokban mozogni, megállapítanak elveket, összefüggéseket, eszméket, de egytől mindig vonakodnak : az általánosságokat, az elveket- a megállapításokat önmagukra alkalmazni, azokból önmagukra, gyakorlati magatartásukra következtetéseket levonni. A protestantizmus végeredményben az egyes ember magatartásán múlik. Azon múlik, hogy a Krisztus királysága mennyire realizálódik az ő életében, mit tesz az Isten országának előmozdítása, terjesztése érdekében és mindenekelőtt mennyire valósul meg az Isten országa az ő magánéletében. Az Isten országa elkötelezést jelent, misz- sziói elkötelezést. A misszió gondolata mindig és mindenütt ott van Jézus vallásában, de vannak korok, amikor a misszió gondolata sokkal erősebben jut kifejezésre, mint egyébkor. Ma azt az időt éljük, amikor a protestantizmus parancsoló követeléssé lett, a misszió, amely nem csupán pogánvmissziót jelent, hanem bárhol, bármi téren végzett munkát azért, hogy’ Krisztus királysága növekedjék. A Krisztus követője ne elégedjék meg azzal, hogy egyedül a maga lelke üdvét szerezze meg hitében. Érezze meg, hogy Jézus küldi őt a világba az emberek közé, mert vagy Jézus egyháza misszionálja a világot, vagy a világ misszionálja az egyházat. Csak az értette meg Jézust, aki missziói munkát végez Jézus érdekében. Különösen a protestáns egyházban szeretnek minden gyülekezeti munkát áthárítani az egyház hivatalosaira, azoktól várnak mindent, azokat dicsérik az elért eredményekért és azokat okozzák a sikertelenségekért s valósággal velük azonosítják az egyházat. Nagyon helytelen felfogás és gyakorlat ez, amelynek egyszer végre meg kell szűnnie és éreznie kell minden egyes egyháztagnak, hogy’ ő is felelős, reá is missziói munkát bízott az Ür, amelyet ő helyette senki sem végezhet el. Ennek az aktív protestantizmusnak pótolhatatlan szüksége van az ifjúságra, amely már temperamentumánál fogva is inkább aktív természetű. Ezért kell a protestantizmusnak igen nagy súlyt fektetni az ifjúság vallásos nevelésére, hogy megnyerje őket a maga céljainak és bennük lelkesedéssel telt harcos tábort szerezzen. A mai magyar életnek uralkodó gondolata a nacionalizmus. Sok minden elválaszthat magyart a magyartól, de egyben, a nemzeti gondolatban, egyek vagyunk mindannyian. Csodálatos egységesítő erő. Legyünk meggyőződve arról, hogy a protestantizmus akkor teszi a legjobb szolgálatot a nacionalizmusnak, ha Isten országának eszméjével telíti meg a nemzeti eszmét. Amikor Krisztus királyságának integritásáért harcol, akkor szolgálja leghatékonyabban Magyarország integritását is. Common Prayer Book. Ez angol név fordítása, szószerint: Közönséges Imakönyv. Valójában Nagybritannia. a leghatalmasabb földi ország államegyházának, az anglikán vallásnak istentiszteleti rendjét tartalmazó könwet jelenti. Erzsébet királynő rendeletére készítették el ezen úgynevezett agendakönyvnek, az akkori katholikus lakosság javarészét is kielégítő alakra módosított alapformáját. A Cranmer vezérlete alatt kidolgozott első kiadás példájára e harmadik kiadóst is az országgyűlés világi törvénnyel szentesítette. Azóta néhányszor változtattak ezen a szertartási utasításon és hol a róm. kath. áramlatoknak tettek kényszerű engedmény!, hol pedig protestáns jellegének erőteljesebb kidomborítását érték el. Az angol nép kettős főkarakte- risztikuma ebl>en is megnyilvánul: az imperiá- lis politika hazafiasán önző szolgálata és a vallási eszmények diadalra segítése. Az angol egyházban, különösen a világháború után, a róm. kath. egyház felé irányuló orientáció látszott előnyösebbnek és a 20 év előtt kiküldött bizottság kezdeményezésére ismét összeültek a vezető egyházi nagyságok és a C. P. B. újabb módosítását eszelték ki. Ezt a 785:169 arányban ellentétes nézeteket egyeztető dolgozatot vitte a mai kormány a Parlament elé. Nemcsak a liturgiái kérdésekben, de fontos hitelvi vonatkozásokban is változásokat javasolt részben róm. kath., részben modernista irányban. A felsőház jóváhagyását símán megadta. Nem úgy a képviselőház. Hosszas és magas színvonalon álló vita után 42 szavazattöbbséggel elutasította az indítványt. Ellene érvelt még a kormánynak nem egy súlyos tagja is és főleg a diehardok, a munkáspárt, az ú. n. Labour party tekintélyes része és természetesen a liberálisok buktatták meg az átkatholizáció emez újabb kísérletét. Az antiliberális-párt vezére protestáns lázadásnak minősítette a brit nem
