Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-02-20 / 8. szám
50. oldal 1927. február 20. Irodalom és művészet. Lapszemle. A Diákvilág januári száma igen értékes tartalommal jelent meg. Az irásmagyarázat- ból kiragadjuk e mondatot: «K 6 r ü 1 ö t- t ü n k munkanélküliség van — a ve z et ő-ö s z t á1y na k kell munkát l ere m leni e». E mondatban nagy igazság rejlik. Hiszen azért vezető a vezetőosztály, mert munkát tud teremteni. Igazán kár, bogy az irásm agyar ázat utolsó sorait a tördelésnél a nyomda értelmetlenné tördelte, mert a betűket széjjelszórta Az imádkozó diákról megszívlelendő sorokat irt Incze Gábor. Alapgondolata, hogy az igazi áhitat nem; szorul a nyom látott Irtíakönyre. Toynbee Arnold ról szóló cikk is nagyon tanulságos. Vázolja az angol szociális viszonyokat a 19. század első felében. M éltatj a D i e, k e n s R u s k i n, C a r l y 1 e, Denison Eduard és különösen T o y nb e e Arnold ultörő munkásságát, aki korának Assisi Szent Eerenc-e volt. Analízis és szintézis címen B u - jaki Pál irt nagyon időszerű cikket. «Az analizátor csak önmagán kezdheti a munkáját, minden egyéb kiindulás hibás. Mások analizálásánál azt kell szem előtt tartani, hogy minden vádam és kritikám önmagámra hull vissza, engem Ítél el, mert én, a világosan látó vagyok felelős a vakok rombolásáért». Kár, hogy Búj áki eszmefutását itt megszakította és lélekelemzését nem terjesztette ki azokra is, akik megállapítják egyesekről, hogy a gonosznak fel nem "esküdtek, csupán jól cselekedtek, a föl fordulások nyomorát enyhíteni igyekezték és enyhítették is, de e jótetteiknek csak gonosz, megbotránkoztató lelki rugója lehetett. Mérnök és munkás cim alatt Gépészmérnök aláírással igen érdekes és lendületes^ cikk jelent meg ugyancsak a Diákvilág legutóbbi számában. A mérnök és a munkás közös érdekeit éles szemmel, nagyszerű látókörrel és megértő szívvel tárgyalja. Fejtegetésében végül megérkezik oda, hogy a mérnök és munkastea'stvérei között nélkülözhetetlen a «jó viszony, a bizalom, a szeretet). Majd igy folytatja: «S mikor idáig eljut a mérnök, akkor kezdődik a legszebb munkája: a munkások evangélizálása! De sokan mosolyoglak inár ezen a két szón, de sokán mondták már, hogy hiába való fáradság az, mert a munkásokat soha sem lehel az Evangélium ’pumára megnyerni. Hát bizony azokliak, jígyj vélekednek, azoknak sohasem sikerülhet. akik tudják, hogy: «Aki én bennem ma- rad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt» (Ján. 15:5), azoknak kell dolgozniok, mert Isten minden testbe helelehéiteaz ő leikét, sminden szívbe beoTóttá az őszereteté- nek csiráját, ki meri állítani, hogy azt néni lehet gondos ápolással, a szeretet melenge- tésével kikelteni és gyümölcsözővé lenni. Vagy azt hiszik sokan, hogy annak a munkásembernek a lelke, nem épp olyan kedves és drága Isten előtt, mint bárki másé? Nem is szabad ezen a kérdésen gondolkozni, hanem hozzft kell fogni a munkához». A cikkíró egyébként nem szorítkozott csupán a mérnök és a munkás között fennálló viszony tárgyalására, hanem befejező soraiban a munkaadók felé is fordul a következő szavakkal: «Ámde nemcsak a munkások evnngéli- zálásáról Van itt szó, mert pusztába kiáltott szó lesz az egészből, ha ugyanakkor á munkaadókat is nem figyelmeztetjük áz isteni szózatra: «Ne gyüjtsetek magatoknak kincseket a földön, hanem gyüjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a rozsda, siem a moly meg nem emészti és ahol a tolvajok ki nem ássak, sem el nem lopják, mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szivetek; is. (Mát. 6:19—21)». , Hlavács. Az Uránia szemléltető taneszközök gyára részvénytársaság igazgatósága 70 darab dia pozitív reprodukcióból álló sorozatot készíttet Luther életéből. A magyarázó szöveget dr. Szelényi Ödön irta, a képeket részben ő, részben Kuthy Dezső egyetemes főtitkár gazdag Lutherkép gyüiteménye szolgáltatta Nagyon örülünk, hogy az Uránia figyelme végre Eáterelődött a protestáns egyháztörténet nagy alakjaira. Fölfelé! ^ Ha e világon te vagy az az árva, Ki ölelésre keblét sose tárja... És fut előled minden földi kincs Csak arra, arra, fölfelé tekints! Ha összetörve hordozod a jármot, És vérebek közt életed lejárod, Kezedbe reszket a méreg kehely ... Csak arra. arra, fölfelé figyelj! H a7 kit szere ítél “játszva~mosolyogva Harminc ezüstért vígan odadobna: Véres ajakkal bosszút ne kiálts... Csak arra, arra, fölfelé vigyázz! A boldogságot ne keresd. Hiába Sietsz lihegő mellel itt utána. Sorsunk a földön bánat és sirás .. A mélységből csak fölfelé kiálts! Szántó Róbert szabadkai ev. lelkész. (A „Viaskodó tavasz” c. verskötetéből.)
