Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-06-26 / 26. szám
Szüts Gábor leik. urnák Budapest, 1927. junius 26. IV. évfolyam 26. szám, Máté V. 14. Evangélikus egyházi és politikai hetilap, a Előfizetési dija: félévre 2 pengd, a Megjelenik minden vasárnap Laptulajdonos: a BUDAI LU IKER-SZÖVETSÉG. — Főszerkesztő: Dr. MASZNY1K ENDRE V., Sziget-utca 24, II. cm Felelős szerkesztő: Dr. SZELÉNYIÖDÖN Budapest, II.,Törökvész b827., ahova a kéziratok küldendők. Kiadó szerkesztő: HLAVÁCS KORNÉL VI., Ó ucca 8. II. (Lipót 998-83) ahova a cserepéldányok és ismertetendő könyvek küldendők. Főmunkatársak: Dr. MASZNY1K MÁRTON, Dr. SZLÁV1K MÁTYÁS, Dr. MOÓR GYÓZÓ, Dr. SCHINDLER GYULA. Igazi istentisztelet. lakab 22-27. Imádkozzatok! — igy szól felénk Jézus mikor bucsuznsul mondja, tainlváuyaiu'ak: ‘ Kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen». (János Ki., 21.) Az imádkozás közvetlen hangú beszélgetés az Istennel. Kéréseinket előadjuk fohászainkban és az Atya örül, ha teljesítheti kívánságainkat. Isten sohasem tagadja meg a megfelelő, teljC- silhető és alázatos kérések teljesítését, csak az ember olyan, bog}* szeret kibújni a hozzá intézeti, kérelmek teljesítése alól. Az evangélikus istentiszteletnek az imádkozáson kívül elengedhetetlen alkatrésze az éneklés és az igehirdetés. Éneklésünkben hálát adunk az Urnák a tőle ingyen kapott javakért. Az igehirdetésben pedig útmutatásokat kapunk, hogyan élhetünk az Atya tetszésére? «Az igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói» nem szabad úgy tennünk az i geh a Ugatással, mint a hiú ember, aki belenéz a tükörbe, de azután elmegy a tükör elöl és rögtön el is felejti ábrázatát. Az Ige nem elfelejtésre, de megtartásra \aló.Átemelőm nem szórakozási hely. Akik megállnak a hátulsó padok mögött és csupán a prédikációt hallgatják meg, de már az imádkozás és éneklés elől kiszöknek, a prédikációt is csak akkor hajlandók végig hallgatni, ha az ő Ízlésüknek megfelel és az ő esztétikai kívánalmaikat kielégíti, az ilyenek nem végeznek igazi istentiszteletet. Vaunak sokan,akik átlépve a templom ajtón, kinn az. utcán már ellelejtik a hallott igéket és mohón keresik a világ szórakozásait. Az igehallgatás alatt a komoly keresztyén lélek érzi, hogy lelke megpihent és elfelejtette a földi fáradalmakat és él benne a vágy, hogy a szavakat életté, cselekedetté változtassa ál. Nézzünk állandóan a szentirás tükrébe, nemcsak néha napján, hogy el ne feledkezhessünk igazi rendeltetésünkről. Aki nyelvét nem zabolyázza meg, annak az istentisztelete hiábavaló. A nyelv dicsérheti az Urat, de gva hízhatja is. A nyelv sokszor veszedelmes tűz. Hossz híreket költ, családi boldogságokat lesz tönkre. A rossz nyelvek nagyon sok bajt okoztak már. Aki használni akar magának és másoknak, gondolja meg, mit ejt ki száján. Akarsz-e testvér le magad istentiszteletet végezni? 11a igen, akkor előbb látogasd meg az árvákat és az özvegyeket, vidd el nekik a vigasztalást. Légy tiszta szavaidban, telteidben. Könyörögj Istenhez, hogy te is részesülhess az igazi istentisztelet áldásaiban. Csendüljön fel ajkadon a 28(J-ik ének verse. «örül mi szivünk, • i Mikor ezl halljuk, A templomba megyünk, Hol Úristennek Széni igéjét halljuk . Amen. Csépa. Tátrai Károly.
