Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-05-15 / 20. szám
Htgyeti épített város Í927. május 15. 146. oldal támadás és megizmosodás felé halad. Theo- lógia és egyház többé ellentétbe nem kerülhetnek. mivel mind a kettő a Krisztusban, mint istenfiában vetett hitében találja meg alapját és kiegészíti egymást. Így aztán el is fog tűnni az Overbeck, De La garde és újabban még Krüger, a giésseni nagy egyháztörténetiró s nálunk Schnelle r és Böhm által is hangoztatott «egyháziadon theológia», s nem lesz többé szó «jelenkori keresztyénségről», «a keresztyén vallás további fejlesztésről» s egyéb modern szólamokról. A theológia a maga bibliai egyházfogalmával védeni fogja az egyház hitvallását, s viszont az egyház a maga irás- szerü hitbizonyságával respektálni fogja a theológia theonóm tudományos gondolkozását. Kölcsönösen egymásra lesznek utalva. Futó pílantás a mai francia irodalomra. A XIX. század végién a francia irodalomban két egymással homlokegyenest ellenkező irányzat tűnik föl; a harc az ellenfelek között utóbb oly élessé válik, hogy majdnem szellemi polgárháború névvel illethetnénk. Zola és követői állnak az egyik részen, míg az ellenirányzat vezetői Paul Bourget, Francois Copp éc és Jules Lem alt re. Zola és hívei a forradalmi és internationalista felfogás terjesztését óhajtják, míg Bourget és tábora az erősen nemzeti érzést akarják fölrázni a már-már lankadó, csupán szórakozás után rohanó francia lélekben. A XX. század elején e két törekvést még mcnumentálisabban nyilvánul meg! Anatole trance regényeiben és Henry Bernstein színmű veiben, akik Zola és követői forradalmi elveit még erősebben vallják. Viszont a nemzeti és keresztyéni irányt Maurice Barr és regényei és Maurice Don nay színdarabjai hirdetik* Erős a küzdelem és tán épp ez ad lendületet az irodalomnak, úgy hogy a jelenkori írók működése a francia irodalom legfényesebb századaihoz méltó.. Különösen a regény- irodalom nyomul előtérbe. Az olvasóközönség csak ezt óhajtja s hasonlitbatlan siker koronázza néhány iró működését. A küzdelem eldöntetlen marad a háborúig. A háború előtt pár évig Charles Péguy neve nyomul előtérbe. Fölemlitésre méltó, hogy az egyetemen elbukik, de már az első müve, «.leanne d‘Arc», nagy sikert arat. E munkáját éles előrelátással a «föláldozott generációnak (génération sacrifice) ajánlja, mindazoknak, akik a köztársaságért éltek és dolgoztak. Ebben az időben több regényében a szocialista Marx elveit vallja. *) Ez utóbbi irányhoz tartozik a magyar barát R o- mainRoIland és a magyar irodalommal is foglalkozó két T h a r a u d. Néhány év múlva Jaurés-vaí szakit, kizáróan a nemzeti eszmét dicsőid és ekkor alkotja mestermüveit. «Cahiers» címmel folyóiratot szerkeszt és tizenöt éven át ez válik a francia nemzeti gondolat eg vili centrumává. Minden neves iró támogatja ezt a lapot, de mégis csupán az övé az érdem. L működésével saját magának emel emlékoszlopot, amikor halálával pecsételi még igazságát, amit hirdet. Már 1914 szeptemberében elesik századának élén. E nemzeti eszmét szolgálja, noha az olvasót többnyire idegen milieu-be vezeti Pierre Loti, Claude Farrére és hogy a legújabbal emlitsem, Louis Bertrand. A háború alatt hallgatnak a múzsák, vagy ami mii még is megiródik, annak irodalmi becse kevés és hozzá nekünk fájdalmat okoz. A háborút követő évek irodalmát is a gyűlölet hatja át. Egyoldalú, szűk1 íáió- körii igazságtalan. Csak egy dologban nyújt követendő példát: megszűnik minden irodalmi pártoskodás, minden iró a nemzeti, hazafias érzést hirdeti. Más cél nincs előttük, mint nemzetük jés hazájuk! Egy irót kell rnfég fölemlítenem c -szomorú évekből. Nem csupán francia, hanem a szó legnemesebb értelmében «ember» Henry Barbusse. Húsz évvel előtt költemény-kötete jelent meg, azonban az irodalomban nyomot alig hagyott. A kölJő visszavonul, tanul, gondolkodik, dolgozik és megjelenik végre a könyv, melynek sikere úgy az irodalomban, mint a nagy közönségnél is példátlan,. «Le Eeu» (A1 tűz) a címe. Ez a mii mutatja meg leginkább Barbusse igazi emberszeretetét. Nagy sikerét tán az őszinteségnek köszönheti, amellyel francia iró olvasói előtt először tárja föl a háború borzalmairól a valót. Többi kortársának, háborús regénye csak a gloire-ról beszél. 0 föltár minden szenvedést, minden gyötrelmet; fáj neki minden megaláztatás, testi és lelki kin, még ha az ellenség szenvedi is el. Későbbi munkái is mjind ezt az igazi emberszeretetet szolgálják és nagy sikerüket jórészt ennek köszönhetik. Jelszava: hogy a szivre hallgassunk, egymás szivében keressük a megértést Még a legyőzőitekkel, az eltiprottakkal szemben is nyilvánuljon meg az igazi embérszieretet, mert ez a világosság, amely teremt és életet ad. Barbusse szava nem kiáltó szó a pusztában, mert a legfiatalabb iró nemzedék köved mesterét. Emberibb, méltányosabb. Adná Isten, hogy az egész francia nemzet megértse a töméntelen különféle munkából a jelenkori francia irodalom célját. Nyitott szemmel foghassa fel a fényt, a szellemi ragyogást amit az ember csak a szeretet és a megértés utján érhet el. özv. Schrődt Gyuláné.
