Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-03-06 / 10. szám
19t7. március 6. 65. oldal Hegyes épített véres rugaszkodik az imához. Naponkint imádkozik a gyermekekkel, minden vasárnap templomba megy velük és ahhoz szoktatja őket, hogv minden jó, amit kaptak. Istentől van, s azt meg kell köszöntök. Nem fogadja el a filantropisták nézetéi, hogy addig ne beszéljünk a gyermeknek Istenről, amig az eszmét a maga teljességében felfogni nem ké|>es. Szerinte a vallás- oktatás korán megkezdődhet. Legelőször az erkölcsi nevelésnek kell kezdődnie, mert az erkölcsi erők hamarabb fejlődnek ki, mint a szellemi és fizikai erők. «Das Kind liebt und gl a u b t, e h e e s denkt u n d handelt». (Seyf. 14 k. 100 oldal. A filantropistákkal a vallásoktatásban a természetre utalás volt az eszköz Pestalozzi- nál pedig a szemlélet volt a segédeszköz, amely nem a .külső természetre, hanem a gyermek és szüleinek viszonyára támaszkodik. Észrevette azt. hogy a gyermeknek apjába és anyjába vetett hite szolgál alapul Istenbe vetett hitéhez. A vallásoktatás methodikus menete ez: a szeretet,, engedelmesség, hűség érzelmeit, melyek először az anyára irányulnak, kiszélesítjük minden emberre és végül Istenre. A lelkész, midőn Istenről és az örökkévalóságról beszél, olyan legyen, mintha az apáról és anyáról, az otthonról beszélne. Emellett gyakoroltatni is kell a jót. Este, reggel legyenek áhitatosságok A bibliai történeteket, főleg Jézus életéről, haláláról, szenvedéséről. Pestalozzi sokra becsülte. Intézetében hetenkint 2—*1 hittanóra voll Amellett egész nevelését a mély vallásosság hatotta át. Pestalozzi valláslanitásáról a tudósok sokféle véleményt mondtak. Vetter: Pestalozzis Stellung zum Religionsunterricht c.' müvében hangsúlyozza, hogy Pestalozzi nézetei a vallás- oktatásról nem megállapodottak. Nem voll nála elméleti rendszeres hitoktatás, csak gyakorlati. Nézetei a vallásoktatásról, amikor a lan tételek ellen és csak szavakkal dolgozó hitoktatás ellen beszél, szükség- képen reakciók az ortodoxia és rációnál izmus elsekélycsitésére. Just: Religionsunterricht in der Schule? c. könyvében kifejezésre juttatja, hogy Pestalozzi a vallásoktatást nem vitte be egészen az iskolába, mert nála a vallás magas és szent dolog, amit védeni kell az ellaposodáslól. A vallásos élet inkább a családban fejlődik ki. Helyesen old ja meg a kérdést N i c o 1 a y munkája: Pestalozzis Stellung zur Religion u nd Religionsunterricht. Szerinte Pestalozzi személyes vallásosságában három korszakot lehet megkülönböztetni. Az első korszak tart 1746—1780-ig. Az ifjú Pestalozzi bízik a Gondviselésben és érzi bűne súlyát, de egyúttal örvend Isién bűnbocsátó k egy elmének. A második korszak 1780—1790-ig tart. A mester vallásossága erőteljesebb és felekezetibb színezetű lesz. Ellentétben áll N ato rp- pal, aki Pcstalozzinál humanitás-vallást lát, mely hasonló Kant tiszta moralizmusá- hoz. Nicolay kimutatja, hogy Pestalozzi mindig egy személyes Istenben hitt. Bár a vallás és erkölcs nála összekötődik, még sem válik azonossá A vallás az ember erkölcsi nemesítésében megbecsülhetetlen tényező. Ámbár a vallásoktatásnak elvben ellensége, mégis ő maga is tartott hittanórákat. Ezek épitő- órák voltak. Az Andachtstunde-k főcélja a vallásos érzés felkeltése és fejlesztése volt. A harmadik korszakban a mester engedékenyebb a vallásoktatással szemben Nem a vallástörténeti anyagot, inkább a biblia és az élet erkölcsös útmutatásait tanítja. Inkább vallásos moralitás ez. mintsem igazi hitoktatás. Általában nem szereti az egyházi dogmatikát, sem ortodoxiáról, sem felvilágosodott racionalizmusról sem akar tudni Végeredményben kimutatható, hogv Pestalozzi kívánja a vallásoktatást. Kitűnik ez ifferseni intézetének 1 N07-ik évi jelentéséből is. Nem dolgozta ki a vallástanitás methodikáját, noha szándékában volt A rendszeres vallástanitást, a felekezeti hitoktatókra bízta. A vallás hittani részét, amely Istenre irányul. Pestalozzi nem domborította ki eléggé, csak az emberekre vonatkozó erkölcsi részét világította meg teljes fénnyel. 0 nem annyira oktatta a vallást, mint inkább nevelt reá. Olvasta a gyermekek előtt a bibliát, főleg a négy evangéliumot. a gyermekekkel imádkozott és templomba ment. Kívánja, hogy a vallást kevesebb szóval, több tettel tanítsuk. A kateki- zálást a lelkek megélőjének, az érzelmek el- homálvosilásának tartja. Mint Pestalozzi korában, úgy ma is a vallásoktatás tulajdon képen vizsgakényszerrel összekötött intellektualizmus és verba- ti/.mus az érzelmi élet kifejezése helyett. Az eredményes vallástanitás methodusa a gyermek természetének megfelelően alsóbb fokon főleg analitikus, felsőbb fokon synthetikus. Rendszeres kidolgozása iskolázásunknak és nevelésünknek ma is legégetőbb kérdése. Nem mehetünk el tehát a nagy svájci melleit anélkül, hogy úttörő munkáját el ne ismerjük és tőle még ma is becses igazságokat ne tanuljunk. E krisztusi eszményeket megcsufoló korban olyan lelki orvosok szükségesek, a milyen Pestalozzi voll. A gyógyulás útját csak az erkölcsi nemcsedcsben találhatjuk meg. Valláserkölcsös személyek, társadalmának létrehoz á s a: valóban ez a paedagógiának végső célja. T á t r a i Károly.
