Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-03-06 / 10. szám
^ 1927. március 6. 63. oldal Hegyen épített város Es ez a tény szerinte a legjobban jellemzi úgy a katholikusokat. mint a |irotestánsokat. Amazoknál vallási pozitív tartalom van, emezeknél csak «védekezés* a katholikus «veszély ellen. Mi — úgymond — jól meg tudunk lenni pmtcstánsgyalázás nélkül, nekünk sokkal pozitivebb céljaink vannak: dogmatikánk, erkölcstanunk, liturgiánk, építő irodalmunk van stb., azért a protestáns kérdésekkel alig is foglalkozhatunk. Mi vallás és nem vitatkozó szervezet. Krisztus egyháza és nem felekezet vagyunk. A harc hozzánk nem is nagyon méltó s csak kényszerűségből nyúlunk a védetem fegyveréhez A protestánsok ellenben ugyan miről Iwszéljenek Dogmatiká juk nincs, igazi erkölcstanuk sincs az egyéni bitszabály elve miatt. Szentségeik sincsenek. Irásmagyarázatuk is csupa negativ munka. Egy dolog visz elevenséget és lendületet életükbe: a katliolikusok portáján való kereskedés, a velünk való vcszködésa Baltha- zárok s Révészek értelmében . — Ezek szerint tehát — mdlidja Rangba páter — felekezeti békére a keresztények 'rom. katliolikusok) és keresztyének (protestánsok) között kevés a remény. Legfölcbb viszonylagos békére törekedhetünk. Ez pedig eme sark ponton fordul meg: védelmezze minden vallás és felekezel a maga tanításait és lelki életét pozitív vallásos formában s lehetőleg keveset foglalkozzék azzal, ami nem az ö dolga. Ha pedig vitába bocsátkozik, tegye ezt mindig uri, mérsékelt. keresztényi hangon, kerülve minden sértő szót, minden demagógiát Rangba páter e fejtegetéseiben és nyilatkozatában sajnos, sem őszinteség, sem igazság nincs. Beszélhet-e felekezeti békéről az, aki a maga egyházát a felekezetik fölé emeli s keresztyén vallásnak, Krisztus egyházának csakis a róni. katholikus egyházat noha az is csupán felekezet) a többi felekczetekct pedig — eretnekségnek minősíti. Hiszen, ha őszintén óhajtaná Tőként hazánk érdekében a vallás-felekezeti s társadalmi békét, ugv első kötelessége lett volna, hogy a mi létjogunkal elismerje és ne bélycgezzenv^vníTg, mint eretnekeket, hanem ’legfeljebb mint a görög katholikusokat, szakadároknak tekintsen. De hát teheti-e ezt ő, a jezsuita szerzetes? Kertel. Színre ő a békekereső, — igazi céljáról azonban nagy bölcsen hallgat, mert — hála Istennek! — ma már nincs, aki a parancsukra vállalná mi velünk szemben a hóhérszerepet. Hát nem ismerné Bangha a hivatalos róm. kath. egyház álláspontját, amelynek a múltban, amikor csak tehette tényleg érvényt is szerzett és amelyet, hahogv tehetné, gyakorolna ma is? Hiszen, item is oly rég — 1910-ben — ezt az álláspontját Lépi- cier (pápai bitierjesztő kollégium teol. tanára) pápai áldásban részesült «De stabili- tate stb.» c. munkájában újra leszögezte, világgá hirdette és abban megfelel erre a kérdésre: Hogyan kell bánni az eretnekekkel? Megtöressenek-e avagy kiirtassanak? — «Az eretnekek nemcsak az egyházból való ki- közösilésl érdemlik meg. hanem méltók arra is, hogy halál által kiirtassanak. Az egyház hozza meg a halálitéleteket, de végre nem hajtja, mert borzad a vértől, azért kivégzés végett átadja őket a világi hatóságnak? Az egyház azonban súlyos üldöztetésnek lévén kitéve, ma *ik bajt kénytelen eltűrni, amit a középkorban hatalmas erővel fékezett meg, azért az olyan helyeken, mint Németország, Anglia a legnagyobb szelídséggel jár el s inkább jutalmak ígéretével csalogatja a kiváltakat mintsem büntetésekkel rémítené el*. S niiies-c benn még ma is magyar törvénykönyvünkben: A luteránusok megégc- tendök *. S nem égették-e őseinket Budán és más helyeken — Isten dicsőségére! Bizony erősen kereskedtek a mi portánkon és alaposan veszkődtek velünk. Ez Bangha páter hivatalos álláspontja De mert ma már Magyarországon sem találni hóhérokat, eljöttnek látják az idötaiYa, hogy a kulturális államitokat és viszonyokat, meg a protestóntizmus erejét is számhavéve, más húrokat pengessen, sőt a felekezeti békéről is beszélgessen Mikor olyan hangok hangzanak el a hazában, aminők 1926 szept. 6-án a mi Pesthy Pálunk kölesdi beszámolóján a helyettes miniszterelnöknek, dr. Vass Józsefnek, ennek az igazán bölcs, lelkes, tevékeny miniszternek, és kalocsai nagy prépostnak ajnkáról elhangzottak, mikor a törvény ereje, mint abroncs által egybe foglalt magyar nemzet egységéről beszélve kijelentette, hogy «nagy bűnt követ cl, aki az egyházi élet és gondolat határain túl menve, ellentéteket próbál szítani a katliolikusok és protestánsok között , — vagy ami nő két országos oszlopunk a katholikus Rákosi Jenő hirdetett a Pesti Hírlap 1920. okt. R-iki vezércikkében az Egyházról és a vallásról, ahol «mai szerencsétlen helyzetünkben végzetes következménnyel járónak minősiti «a történeti egyházak kiélésedéit villongásait»: — bizony nem is volna olyan kiváló jezsuita Hangba páter, ha nem pengetné ő is e húrokat. De azért iv/y ő hangja a «felekezeti béké»-ben mégis csak (finoman fejezem ki magam jezsuita hang. Bangha nem a felekezeti békét, hanem a protestánsok fegyverszünetét és leszerelését akarja, de úgy, hogy uri. .mérsékelt, keresztény hangjával» még mélyebben sért, megaláz s meggyaláz minket, mert Krisztuskirá y ságából, a közönséges (katholikus) szent egyházból, amely a Int tárgyai alkotó, láthatatlan egyház, egyszerűen kitagad s eretnekeknek minősít, gyaláz minket Mi szerinte egyház ellen lázadók, felkelők, szóval protestánsok és nem keresztyének vagyunk. Hát
