Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-03-06 / 10. szám
Hegyen épített város 62. oldal 1927. március 6. nünk keli. És annak á következménye aztán az erkölcsi halál, miig ;az Isten szerinti megbánás, mint Péter apostol tragikus nagypénteki jelenete is igazolja, üdvösségre való megtérést szerez, Ha a k e r e s z t y é n s ég, mint az isten — s az emberszere te t vallása lényegét tekintve «Krisztus követése», «imi- tatiő Christi», akkor kövessük őt az éhség, a hatalom és a dicsőség: leggyakoribb és megtérésünkre legveszedelmesebb kisértő hatalmainak erélyes legyőzésében is. De ehhez igen nagy adag isteni kegyelem és erkölcsileg erősen fegyelmezett evangéliumi szel- 1 c m és jellem szükségles. Imádkozzuk el tehát naponta: «Ne vigy minket a kisér- léshe, de szabadíts meg minket a gonosztól!» Ámen. Dr. S z 1 á v i k Mátyás. Tekintsetek a Golgotára. Tekintsetek a Golgotára, Király az, aki kinhalált hal ott. Nyugton állhattok, lompos népvezérek: Mindéin, mi fenség, méltóság: halott. Tekintsetek a Golgotára, Szivét egy durva dárda üti át, Ilyen szivet csak Isten Fia hordhat: Elhagyta Isten a saját fiát. Tekintsetek a Golgotára, Klébb csak félénk sejtelem susog! S mind egyre nő, miig ég és föld megindul, .faj néktek Judások, Pilátusok! Tekintsetek a Golgotára, Kiket balsors szeges korbácsa hajt, Jó megpihenni a kereszt tövében S enyhíteni a könnyet, vért, sóhajt. Teliintsetek a Golgotára, Ha elbukott is akkor az igaz, Eelhajnallott, mint Ut, Igazság, Élet:' Örök gyászunkban örökös vigasz. Baja Mihály (Óh szép ifjúságon c. kötetéből. [Követem Jézust. Hozzád, ó Jézusom, Hozzád vágyom: Te,vagy reménységem, boldogságom. Követlek, mindenütt megyek Véled, Te vagy Ut, Igazság, örök Élet. Világ nem csábit, kétség nem gyötör, Te sein fenyegetsz, sötét sirgödör. Maradj velem, Jézus, s én nem félek, Te vagy Ut, Igazság, örök Élet! Pap Ferenc. Felekezeti béke. Nem régiben a Baligha Béla S. J. szerkesztésében megjelenő Magyar Kultúra» XIII. évf. 12-dik számában «A felekezeti béke» c. alatt egy igen figyelemre méltó cikket olvastam, amely ezt a két kérdést tárgyalja: Lehetséges-e — felekezeti béke? S mily alapon? A felvetett kérdés annál is inkább érdekelt, mert hiszen a felekezeti béke megteremtése minden magyar hazafi szivének egyik leghőbb vágya és Iáivá, hogy erre oly férfiú vállalkozik, aki az ő társaival, a jezsuitákkal együtt, kiket mi eddig az őszinte béke legfőbb akadályának, mi több a köztünk dúló s hazánk létét fenyegető társadalmi háborúság egyik főokának és titkos szitó- jának tartottunk, szinte égtem a kíváncsiságtól: ugyan mely feltételek mellett készek békét kötni velünk ádáz ellenségeink, s jezsuiták? Sajnos, már az első oldal olvasása után meggyőződtem arról, hogy a cikkíró mindent akar, csak a békét nem akarja a fele- kezetek közt, mert szerinte a meggyőződéses katholikus és a meggyőződéses protestáns közt a viszonylagos béke igen, teljes béke azonban nem lehet. A meggyőződéses katholikus ugyanis soha, egy percre sem tekintheti a herezi st — az eretnekséget — egyenrangúnak a legitim Krisztus-Egyházzal. Ezért nem alkudozhatok ett, ahol tőle az i 1 legitim egyházalakulások pozitív elismerését vagy pártolását követelik. Nem vehet részt az újabban ránk erőszakolt u. n. közös istentiszteleten, nem esküdhetik protestáns templomban, nem köthet vegyes házasságot katholikus reverzális nélkül, egyszóval elveiből nem engedhet. A protestáns hívőknél ezek a dogmatikai gyökérzetü akadályok természetesen nem forognak fenn. Ezt mondja Bangha. E szerint tehát a meggyőződéses katholikus elvből nem enged, nem egyezked- hetik; a meggyőződéses protestáns — mivel hogy dogmatikai elve nincs — engedhet, egyezkedhetik. De hát akkor, ha elve nincs, meggyőződése sem lehet s ha sem amaz nincs, sem emez, akkor miből engedjen s miben egyezkedhessék? És kivel egyezkedjék, ha a római katholikus a maga elvei miatt úgysem egyezkedhetik vele? Bangha erre is megfelel: «A protestán- tiz lus történetileg a katholikusellenesség- ből fakadt, a katholikus egyház elleni (pro- t est ál ás), felkelés a lényege. Amikor mi október 31-én Krisztus királyságának eszméjét ünnepeltük, addig protestáns testvéreink (!!) a katholikus egyházat gyalázták szószékeiken és lapjaikban».
