Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-01-02 / 1. szám
1927. január 2. 7. oldal Hegyen épített váró* roly volt, a császár. De hiába mesterkedett. Az Ur munkáját többé elgáncsolni nem lehetett, ott fényeskedott az az ágostai hitvallás 28 ágú gyertyatartójában s világított az egész világnak s melegítette az emberek szivét s lelkét egyaránt. Mindörökké igaz marad, hogy bizony sokszor beleszól“ a mindenható Isten az emberi tervbe: lu<lit in humanis divina potentia rebus. * Masznyik Márton. Hetvényi Lajos. Sok jóravaló lutheránus szivei megdöbbentette, sok szerető baráti szivet mélyen megíebzctt az a hir, hogy Hetvényi Lajos folyó hó IG-án, 58 éves korában — övéinek és egyházának nagy veszteségére csendesen elhunyt. i ' Hetvényi, egy kis gy őrmegyei leányegy- ház, Enese, lévita-tanitojának, vitéz negyven- nyolcas honvédnek fia, szülőházából vitte magával az életbe, tüzes magyarságát, vallásosságát, egyházszcretelél, munkakedvét és a puritán éleinézetet. A soproni líceum jeles tanítványa, majd negyedszázadon át buzgó vallástanára és mint ilyen egyúttal tanítványainak lelkiatya, egy házának igazi aj>os- tola volt. j , • ; -j A Leimisszió, a cserkész-mozgalom, a líceumi diák-szövetség, a volt tanítványok szövetsége, az internátus ügyének megalapozása, kitűnő tankönyvek megírása és annyi sok más jó ügy’ szolgálása a bizonyságai buzgalmának, szervező és alkotó erejének. De munkálkodásának fényes betetőzése a Luther Naptár tizenöt évfolyamának szerkesztése és kiadása. Nem közönséges naptár ez, hanem magas irodalmi színvonalon álló évkönyv — lutheránus értékeink kincsesháza. Mint ilyen jövendő századokra kihaló értékű irodalomtörténeti adattára. Ilyen gyanánt értékelte például Pintér Jenő is a nagy irodalom-történetíró. Egyházunkban! pedig az utolsó másfélévtizednek a bel- misszió terén való legjelentékenyebb alkotása. Es ennek a Naptárnak ő volt nemcsak a szerkesztője és kiadója, hanem a lelke a munkatársak összetartója, buzditója: igazi apostoli lélek. Es milyen nagy bátorsággal kockáztatott meg egy-egy évfolyam kiadására százmillió koronánál jóval nagyobb összeget: ő a szerény helyzetű tanár, akit se a hivatalos egyház, se gazdag mecénások nem támogattak. Es az Isten mindig megmutatta, a kivezető utat. Ilyen idegölő munkát csak úgy végezhetett, hogy mellette állt őrangyalnak a szerető hitves, vallásos lelkészcsalád méltó sarjadéka és a hűséges gyermek. Mind a hármuk fájdalmában őszinte és meleg rész véltél osztozunk. Hs ilyen önzetlen munkásságot törékeny, beteges testtel végezett. Nem csoda, hogy beteljesedett rajta, amit a halotti jelentés olyan találóan alkalmaz reá: »Az IJr háza iránt való buzgó szerelmed Hemésztc meg tégedet. (János cv. 2., 17.) Mi pedig, az evangélikus irodalom szerény munkásai őrizzük emlékét, kövessük nyomdokait azzal a buzgósággal, azzal az önzetlen szeretettel, mellyel mindnyájunk élén tündökölt: Őrizzük meg emlékét azzal is, hogy nagy alkotását egyházunk és nemzeti irodalmunk javára fenntartani, illetve támogatni igyekezzünk. S z i g et h y Lajos. Magyar daljátékok. A háború utáni nemzeti föllendülés a hazai tárgyak iránt keltett érdeklődést. Szabados Béla Bolond Istók -ja, a Petőfi centcnnárium lcgsikerül- terméke a «János vitéz- óta nélkülözött magyar daljáték felujulása volt. P o 1 d i n i Ede világhírre emelkedett «Farsangi lakóit a Ima” a legsikerültebb magyar opera, mely vonzerejéből most sem veszített, s mely soha le nem tűnhet örök ériéked miatt. Ez az ősz újra hozott egy könnyebb és egy* súlyosabb müvet. Az «Akácfa virág» Mikszáth «Eladó birtok» c. egyáltalában nem drámának való novellájából készült, zenéjét Fráter Lóránt háború előtti közkedvelt nótáiból állította össze. Nem nagy- igényű alkotás: azonban, aki szereli a magyar nótát, élvezni fogja, hiszen Fráter- dalok rátüzelése teszi a szöveget elfogadhatóvá. Hála Balázs Árpád és hasonló művészeink munkájának, megvan az ilyen műnek is a maga közössége! Sokkal nagyobb, talán korszakos jelentőségű az Operaház újdonsága: Kodály «Háry Jánosba. Garay pompás *0 b s i t o sás-ának értékeit csak most látjuk igazán, mikor libretto készült belőle Harsányi Zsolt és Paulini tollából. ök végtelenül keveset adnak hozzá, mégis pompás, tősgyökeresen magyar szövegkönyvet írnak; a («Hoffmann meséit•> követve keretes elbeszélés módján tárgyalják Háry híressé lett kalandjait. Igen helyesen cselekedett az operaház, mikor e dalos vígjátékot előadta. Kodály néhány zeneszáma megérdemli, sőt el síéin is bírná az operettszinházak légkörét. Mindjárt az I. kép bevezetése, hatalmas, csodálatosan ősi magyar levegőt áraszt, az énekszámok közül a Kakukos dal, Tiszán innen, Dunántúl stb. lenyűgöző hatást gyakorolnak. A népdal, a maga romlatlanságában bilincsel le minket, s őszintén bevalljuk, hogy léltunk Irodalom és művészet.
