Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-02-27 / 9. szám
1927. február 27. 57! •Idái H«fyei épített véres Keyserling gróf. h modern vallásalapiló* egyik könyve megjeleni magyarul. Ismerjük meg öt. Keyserling Hermann szül. 1880.) a filozófusok romantikus típusához tartozik. Jellemző vonásai a vitaiizmus, irracionalizmus és emocionalizmus. Nála is az élet problémája áll előtérben, benne látja a metafizikai valóságot, melynek meebanis- tikus magyarázatát elveti és jelenségeit inkább a lelki élet médiumán keresztül szereti szemlélni. Másik vonásit az irracionalizmus. mely a XVIII. századi racionalizmus boldog öntudatával szemben inkább tudásunknak belejezetlenségét, hézagosságát, ideiglenességét érzi. leszólja a racionalizmus fogalmi tudását és másfajta értelem feletti ismerés móddal akarja a folyton megújuló individuális valóságot megérteni, Előszeretettel a megfoghatatlant. tudatlant fürkészi és ezáltal az okkult törekvésekkel (pl. antro- l>ozófia) is érintkezik A harmadik vonása végül emocionalizmus. vagyis a romantikus filozófusnál az érzelem, az akarat a fő, az ész csak ezek eszköze. Ennek következményei Keyserling impresszionizmusa, hogy könnyen átengedi magát változó hangulatainak, a logikával j>edig nem sokat törődik. De ugyanezzel függ össze, hogy nincsen megelégedve a jelennel és ezért ki támad ellene, tehát a csendes szobatudósok Descartes, Spinoza, Kant) ellenében a dolgozó szobából kitör a nyilvános élet piacára, hogy prófétaként átalakítsa a világot. A jellemzett kategóriába tartoznak mint korunk jellegzetes képviselői Key seri ingen kívül Bergson, Chamberlain, Spengler stb. Már az eddigiekből is világos, hogy rendszeri ne igen keressünk Keyserling impulzis írásaiban, hiszen leghíresebb munkájában: He'sc- tagbuch eines Philosophen maga proleus- nak nevezi magát! De vannak ebben és más könyveiben is megkapó gondolatok, fényes párhuzamok és ragyogó dikeió. Keyserling megundorodol! a nyugati kuli ura rideg teehnicizmusától és ezért utazott az ind- Kiiiai el japáui világba. Es minden ült pompásan beéli magát az idegen kultúrákba és igyekszik azok lelkét megragadni. A mai Európa — szerinte — beteg, meg kell ujulni 1 a maga módján, mert nem az egyhangúság, hanem a totalitás, a tökéletes összhang a világ célja,* «azok a típusok, melyeket az emberiség a legfelsőbbek gyanánt tisztelt, a szimfónia alaphangjai. Minél helyesebben vannak ezek elosztva, minél teljesebben és tisztábban hangzanak, annál szebb a zene. A szentek és bölcsek az alaphangok, inig a többi típus a közép és felhangokat testesíti meg . Úti napló 361 lap) Egy uj embertípus megalkotásáról van szó, mely egyesítené magában a nyugoti és keleti lélek legjavát és ennek megteremtésére hozta létre Keyserling hazatérése után a darmstadti Wirt- schaflsschuléM és melléje a szabad filozófia társaságát, amelyek elsejénél nem lehel egészen az indus yoga iskolák halásál félreismerni. Amint a gróf maga az egyik magyar folyóirat szerkesztőjének mondotta: akarjuk az ember benső életében a megértés nívójának fölemelését s általában arra törekszünk, hogy elmélyültebb tudatosság hassa át az cínbcrek életét». Befejezésül még csak azt, hogyan vélekedik Keyserling a vallásról, illetve a ke- rcsztvcnscgrül? Már a naplójának tetemes része foglalkozik a Kelet és Nyugat vallási típusainak a jellemzésével, amikor akárhányszor a keletet pl a buddhizmust dicséri a nyugat vallásos-erkölcsi tényezőinek a rovására. Mint sok modern vallás- ulupitó»-ra, ránézve is a vallás az antropocentrikus szempont alá esik, vagyis az ő felfogása szerint a vallásban az ember magát ragadja meg a maga mélységeiben. Ezérl a vallás történeti elemei iránt nincsen érzéke. Krisztus csak arra való, hogy az embereknek legmélyebb énjüket tükörben mutogassa, hogy felvilágosítsa őket eszményükről. A történeti Jézus tehát háttérbe szorul és fennmarad a belső Krisztus», akit Jézus mint első magában kelteti éleire. Ez a tan azonban nem egyéb, mint a XVIII. század moraliszlikiks felvilágosodásába való vissza esés megsüritve egy kis adag modern misztikával Ezérl aztán nem értheti meg Keyserling a maga valójában a keresztyén bűn tudatot és Luther vallásos érzését, melyről azt állítja, hogy egyetlen volt és azért nem lehetett termékenyítő és példaadó (Éti napló 288 Keményen leszólja a kálviniz- mus hitképzeteit, de hozzáteszi, hogy oly embertípust teremtett, mely erkölcsi értékre nézve a többi keresztyén típust mind felülmúlja. Máskor meg a kereszlvénségnek. illetőleg a protestantizmusnak határozottan elsőbbséget ad a katholicizniussal szemben. bár a protestantizmus specifikus vallási erőit nem látja meg, és annak inkább gyakorló etikai oldalát emeli ki. És ugyanezt teszi a keresztvénségnél is. mely szerinte e két parancsban foglalható össze, hogy vegye mindenki magára a keresztjét és harcoljon mindenki félelem nélkül és áldozatra készen a jó győzelméért^ E két parancs pedig a szabadság életére ösztönöz. Tehát ő is. mint annyi modern próféta épp Jézust és a jézusszerü tényezőket akarja kiküszöbölni a kercsztyénségből, de pozitívumot helyébe nem igen nyújt. Keyserling gondolataiban kétségkívül sok az elleni- mondás csillogás és homály, de nagy érdeme, hogy egész filozófiája élő tiltakozás korunk ama hajlandósága ellen, mely az anyagi és testi javakat többre becsüli a szellemi értékeknél. E tekintetben működése ésprófélálásn jótékonyan hathatsz,O.
