Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-02-20 / 8. szám
Hegyen épített város 46. oldal Munka és erkölcs.* Irta: Dr. Varsányi Emil műegyetemi m. tanár. A biblia szerint forró könnyek áztatták Atlám arcát, amidőn az Ur azt mondotta, hogy <düskét és bogáncskórót teremjen Neked a föld!» De azonnal megnyugodótt, amidőn hozzátelte, hogy «arcod verejtékével fogod kenyeredet megkeresni!» Mi az, ami Ádámot megnyugtatta lelkének első keserűsége utájii? Mi az, ami utóbb a fájdalom helyett a megnyugvás érzetével töltötte el? Megnyugvás érzésével töltötte el az a tudat, hogy bár verejtékes munkával, de megkeresheti kenyerét. A kenyeret, amely «az élet botja», amely nélkül a földi vándorlás reménytelen. A Mindenhatónak egyik legnagyobb adománya, amely munkára sarkal, a belénk oltott vágy. Az emberiséget egyik legnagyobb kincsétől fosztaná meg az, aki a munkát tőle elvenné. Az ember ott kezd különb leimi az állatnál, ahol a munka vágy benne föl- ébred. Ezért nincs az emberiségnek komoly nagysága, amely nem a munkát tartaná legfőbb jónak és nincs nép, nincs nyelv, amely nem a munkát dicsőítené. «König auf Erden, Kann man durch Arbeit werden!» «A munka és a takarékosság űzi el a szegénységet». «A munka teszi az embert, a népet szabaddá». . . ; «Miért kérésed a nyugalmat? — Írja Kempis Tamás — amikor munkára születtél?» «Nur die Arbeit kann eretten, Nur die Arbeit sprengt die Ketten». Lankadatlan munka, páratlan alkotó erő, nemes emberszeretet jellemzik a hatalmas Fordot, a kitől erednek e szép szavak: «Gondolkodó emberek tudják, hogy a munkában rejlik nemünknek megmentése erkölcsi, fizikai és szociális szempontból. A munka többet jelent a létfenntartás biztosításánál, a munka magát az életet jelenti». A munkának azonban csalás akkor van meg teljes., igazi értéke, ha erkölccsel párosul. Munka és erkölcs? Hogy ezek összetartozó fogannak volnának? Igen, nemcsak összetartozók, hanem széjjel választhatatlanok is. Életünk minden mozzanatában az erkölcsnek kell uralkodnia, ha nem igy van, a romlásba megyünk! Alihelyet a munkát nem az erkölcs disziti, romboló erőket szolgál. A munka az emberi életben a termelésben a cselekvés, a végrehajtás; az erkölcs * Felolvastatott a X. kér. lelkészi kör Simor-u. templomban f. évi jan. 9-én tartott vallásos estélyen. 1927. február 20. pedig az a szempont,' amely szerint cselekedni kell. Bizonyára eitudunk képzelni, munkát erkölcs nélkül, az erkölcsöt munka nélkül azonban nem. Az erkölcsi élet alapja mindnyájunkban megvan, ennek helyes ki- fejlesztése, megerősítése, az életben való megnyilvánulása, a társadalmi nevelés, a család, az iskola, a templom, a nyilvános élet hatásának a következménye. Az erkölcsi érzéket éppen úgy lehet életrekelteni, fokozni, mint elszunnyasztam. Tagadhatatlan, hogy a kultúra alacsony fokán az ember erkölcsi világának egyes megnyilvánulásai jobban maradnak meg, mint a kulturált világ sok emberében. A kultúra haladása csakis akkor lesz az emberre jótékony hatású, ha az anyagi javakat nyújtó kultúra mellett az erkölcsi kultúra is kellő kifejezést nyer. Sohasem lehet pl. jő ember az, aki mindjén jót élvez, amit a modern haladás nyújt, ha emellett erkölcsi világa üres, ha nem érzi azt, hogy szive-lelke az emberiséghez köti, amelynek javáért munkálkodni neki is kötelessége. Az erkölcs a szív legnemesebb érzéseinek az összefoglalója. Megvan benne a szereted, a kötelességludás, a felelősségérzet, az akarat máson segíteni, az emberi életközösség érzete. , ; ,Es vájjon a munkánál !mind ennek jelentkeznie kell? Igen! Hogy miért? Lássuk a kérdést közelebbről! A munka mindig egyetemes érdek, szolgálhat ugyan külön egyéni célt és mégis mindnyájunkért való. Egy ország annyit ér, amennyit lakossága termel, amennyi értéket gyűjt, mindezt pedig munkával és takarékossággal teszi. Minél jobb és több e téren az eredmény, annál jobb a boldogulás. Senki- sem oly kicsiny, hogy munkájának a hiányát az összesség meg ne erezné és senkisem oly nagy, hogy munkát végeznie nem kellene. Hogy a munka életünket mennyire befolyásolja, azt minden józanul gondolkodó beláthatja és hogy az erkölcsnek, a kötelességtudásnak a felelősségérzetnek milyen fontos szerepe van benne, arra néhány példa. A háziasszony elkészíti az ebédet. Elkészíti jól, szeretettel, azon igyekvéssel, hogy takarékoskodva bár, de jót adjon a családnak. Munkája nyomán megelégedés, nyugalom fakad. De mennyi bajt okoz és mily, pazarlást végez akkor, amikor az ebédet elrontja! Jelentéktelen munkának lálszik a levéltovábbítás szerepe, akár magánegyén végzi, akár hivatalos személy. De mily fontossá válik, ha az, a kire a továbbítást bíztuk, magánál tartja a levelet, sokszor életet, egész létet érintő kérdésben! Az egyszerű kötélverő iparos gondos munkával jó portékát szállít; eredménye, következménye: jó munkalehetőség azoknál,
