Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-12-18 / 42. szám
iy.7 december IS. 275 Hegyen épített város gondoskodó kezek valamennyire védett helyre szállították. ócska deszkákból jól-rosszul összetákolt, zsuppfedelü kis kalyibában feküdt. Kertiszerszámok befogadására szolgált valamikor talán. Az is meglehet, hogy csősz kunyhója volt. Mindenesetre valamely elpusztult helység határában lehettek. Hogyanis akadtak rá a derék katonák? Örömmel élvezte, hogy nem bénítja már tagjait a rettenetes zsibbadás, sőt jóleső melegség járja át egész testét. Csodát müveit érette az ÍJr, hogy nem fagyott csonttá a dermesztő hidegben, csupán silány köpenyétől védve? De lám, hiszen nemcsak a saját ruhája fedi őt, egész halom ruha takarja tetőtől-tal- pig. Gondosan ráborították . . . Ahogy szemügyre veszi, menten felismeri saját katonáinak ruháit. Sejtelem kapja meg. Rémülten ugrik talpra, óh, a hűséges, egyszerű lelkek . . . Hiszen akkor a saját életük árán váltották meg az övét! És ahogy kilépett a kunyhóból, ott feküdt sorban, ingujjra vetkőzötten a tíz hesseni gránátos legény. Halálukban is az ő élete fölött őrködtek. Arcuk fehér volt, mint a párnájuk — a hó. De megbékélt nyugalom ült mindegyik arcon, mert megmentve tudta az imádott vezért. * Íme, a zöldelö olaj ág a sok véres babér között. Fölmutatom azok örömére, akik a rideg önző világban is hinni tudnak az emberi szív nagy erényeiben. Szikra rejlik még a kemény kőben is. Csiholjuk ki. Vessük el a szeretet magját. Ha konkoly burjánzik is föl eleinte, utóbb majd aranykalászt terem. Ha csak a szeretet nyájas szavait kiáltjuk, majd elhalkul a gyűlölködés lármája és hívásunkra visszhang felel. Akkor gyönyörűséges harmónia lesz itt a földön, ahogy ő akarta, aki az emberiség megváltására szállt le közénk. Irodalom és miivészel. Az erdélyi fejedelmek nemzeti politikája. Irta: Rugonfalvi Kiss István. Bethlen-könyv- tár, 12. sz. A Bethlen Gábor R.-t. kiadása. 1927. Amikor elolvastam a könyvet, jóérzéssel tettem le. Gyönyörködtem, okultam és lelkesedtem. A tudós szerző, oly vonzóan ír, hogy az olvasó félbe sem szakíthatja müve olvasását. Komoly forrástanulmányok alapján azt bizonyítja be, hogy a történelem szerint kellemetlen emlékű erdélyi fejedelmek előtt is Szapo- lyai János végrendelete volt az irányadó: — „Ha megtartjuk Erdélyt és elveszítjük Magyarországot, azt könnyen visszaszerezhetjük, de viszont, ha elveszítjük Erdélyt és megtartják Magyarországot, ez nem lesz elég Erdély visszaszerzésére!“ — Szerző bizonyítja, hogy minden erdélyi fejedelemnek az volt a végső célja, hogy Magyarország integritását nemzeti király uralma alatt visszaállítsa. A nemzeti király pedig az erdélyi fejedelem legyen. E cél vezeti a fejedelmeket más országok királyságának (lengyel királyság, Havasalföld, Orosz trón, Cseh királyság stb.) megszerzésére. Vállalkozásuk mind kudarccal végződött, pedig sokan (Báthori István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi György) már-már elértnek remélhették. János király jóslatának első fele tehát nem vált be. A szerző munkájának végére érve, azt reméli, sőt hiszi, hogy' most a jóslat másik fele sem válik valóra, „ha az erdélyi példa hat, ha az erdélyiek lelke a Nagyalföldre költözik, ha a magyarság szíve a testvérekért, a testvérek szabadságáért kezd dobogni“ úgy, ahogy az erdélyi fejedelmek idején az erdélyi szív az egész magyarságért vérzett. Szerző eddig kétségbe nem vont, sok történelmi állítást dönt meg. Mindenütt hivatkozik hiteles forrásokra. Ez növeli müvének értékét. De nem hallgathatjuk el, hogy a szászok elítélt viselkedésében hasonló mértéket nem használ. Azzal a módszerrel, amellyel az erdélyi fejedelmek hibáit kisebbítenie sikerült, bizonyára vannak és lesznek adatok, amelyek az evangélikus szászok vélt hibáit is megsemmisítik. Kár, hogy az erdélyi szászok érdemeinek megállapítására egyetlen szava sincsen. A 105 oldalra terjedő kis munka nem nyújthatott teret Erdély részletesebb történetének a megírására. Tehát nem a szerző hibája, hogy értékes müvét méltóan csak Magyarország és kivált Erdély történetében kellően jártas müveit közönség becsülheti meg, amelynek szemében e szép munka mindenesetre „bizonyságot tesz a kálvinista szellem és világnézet hatalmas erőforrásairól.“ Sch. Gy. Hét karácsony. Irta: Csűrös István. Bethlen Gábor R.-t. kiadása. Népies mesék, igen érdekes történetfüzéssel, nagyon jó, magyaros nyelvezettel, igen jó ízléssel megírva. Karácsonyi ajándéknak igen alkalmas. A könyv árát a kiadó nem jelzi. Andriska meséi címmel új meséskönyv jelent meg. A szerzője Belicza Andrásnak, volt nógrádi esperesünknek özvegye, Okolicsányi Éva. Gyönyörű gondolatokat találunk benne a szeretetről, a boldogságról, az emberi lélek küzdelmeiről. A gyermeknek szánt szép meséket élvezettel olvashatja felnőtt is; gyermek pllllllllllllllllllllll M |IGAZ SÁNDOR Tk°STZEÄS ü I BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS-U. 20. § „Astoria“ szállóval szemben. SE Kéri hittestvé-eil, hogy mielőbb keressék fel üzletét karácsonyi és ^ — újévi bevásárlásaikkal. A kiválasztott tárgyakat készséggel = — megőrzi. = Nagy választék arany-, ezüst-ékszerekben és svájci órákban* S= =5 POLGÁRI ÁRAK I POLGÁRI ÁRAK g S E lapra hivatkozók 1''.% engedményben részesülnek. Kérem a = cégre ügyelni! Cégalapítás Aradon. 1892-ben. 1iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiii|í^
