Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-11-20 / 39. szám
19JÍ7. uoveiuber 20. «»Mal Uepyoi^ójntHU^árt»^ gyen? Képzelhető-e törvény akaratnélküli törvényhozó nélkül? A kő a földre esik, mert nehéz. De ki alkotta meg a nehézség törvényét? A föld a nap körül forog a vonzódás törvénye alapján. De ki alkotta meg a vonzódás törvényét? És azt is látjuk, hogy ezek a törvények egymással harmóniában működnek, az egész mindenség millió és millió éveken át ugyanazon törvényeknek uralma alatt áll. Józan észjárásunk szerint el kell fogadnunk, hogy ezek a törvények maguktól nem keletkezhettek és a körülöttük tapasztalható összhangot valakinek meg kellett állapítani. Egyik modern bölcselő szerint az anyag és az erő az alkotás végső okai és ezeket az érzés irányítja. Az anyag és az erő akarnak és akaratukat az érzés irányítja. Esztelenség! Törvények, törvényhozó nélkül. Hatások akarat nélkül! Egységes összhang egy akarat nélkül! Akarat csak egy van, és ez az Istené! Akarat öntudat nélkül pedig szintén esztelenség! Lény pedig, amelynek öntudata és akarata van: személy! Ebből következik a materializmus esztelenség! A vallásos érzés megnyilvánulása Hollandiában. Irta: Etelváry Lujza leánygimnázium! tanár. 1L 1813-ban azonban Németalföld visszanyerte szabadságát és I. Vilmos, első királya, kötelességének tartotta az egyházak állapotát megjavítani. Mindeddig a református egyházak szövetségben voltak egymással „Gereformerde Kerken“ név alatt. 1818-ban I. Vilmos törvényes intézkedésével a református egyház felsőbb kormányzatot, állandó igazgatást és „Nederlandsch Her- vormde kerk“ nevet kapott. A felsőbb kormányzat ellentétben állott az egyházak eddigi önállóságával és a német- alföldi nép szabadságra törekvő természetével. Az egyházak helyzete tehát nem javult, a belső szabadszellemiiség is gyengítette. A valláshoz a ragaszkodás elerőtlenedett. Ezért a hívők egy része 1834-ben, másik része 1886-ban kivált az egyházból. Ez a két csoport később, 1892-ben „Gereformerde kerken van Nederland“ név alatt egyesült. A „Hervormde kerk“ még ma is az 1818— 1819-iki dordrechti hitvallást követi, de ez csak leplezi az egyház belsejében uralkodó teljes tanszabadságot. E Hervormde kerk-ben modernek, ethikusok, confessionell és református szövetségek élnek egymás mellett. Mindegyik szövetségnek külön szervezete van. Az 1892-ben alakult „Gereformerde kerken“ ma is a régi hitvallás szerint élnek, régi egyházi rendjükhöz szigorúan ragaszkodnak. Ilyen a f rí esek nagyrésze Németalföld északi részén, akik között én is tartózkodtam. Ez egyháznak Amsterdammban szabad egyeteme van, melyet az 1920. évben elhunyt nagy holland államférfiu, Kuyper Ábrahám, a magyarok igaz barátja alapított és melyen ö maga is tanította a szigorú calvinista theoló- giát. Ezenkívül van még Kampenben is theoló- giájuk. Van hetilapjuk, a „De Heraut der gereformerde kerks“, A református egyház hírnöke. Ez a hetilap vallási szempontból igen hatásosan működik. Ennek a példájára indította meg nálunk dr. Sebestyén Jenő „Kálvinista Szemle“ cirnü újságját, melyről Hollandiában is tudnak és „De hongaarsche Heraut“-nak, a Magyar Hírnök-nek neveznek". A vallási arány ma Hollandiában olyan, hogy a népesség egyharmada katholikus (kb. 2 millió). A déli tartományok, Noord Brabant, Limburg csaknem teljesen katholikusok. Másik harmada a „Nederlandshe Hervormde Kerk“-hez tartozik, a többi megoszlik külön- böző felekezetek között. Körülbelül 800.000 tartozik a „Gereformerde kerken“-hez, 120.000 zsidó és 80.000 lutheránus, vannak továbbá baptisták és más keresztyén felekezetek, sőt felekezetnélküliek is. Az elmondottakból látjuk, hogy a német- alföldi reformáció a XVI. század elején kezdetben Luther szellemében fejlődött, egyház azonban akkor még nem alakult. A század végén azonban egymásra találnak Luther követői és 1614-ben megalapítják egyházi szervezetüket. Ezután is sok hitszónok rationalists lesz, ennélfogva 1791-ben bekövetkezik a hitükhöz ragaszkodók kiválása. Ezek „Hersteld Evangelisch Luthersche kerk“ név alatt ismeretesek. Tehát ma van Németalföldön: 1. „Evangelisch Luthersche kerk“, ehhez tartozik 65.000 lélek, (akik nagyrészt modernek). 2. „Hersteld Evangelisch Luthersche kerk“, melyhez 12.000 lélek tartozik, akik hitükhöz ragaszkodnak, (de lutheránus jellegüket nagyrészt elvesztették). A lutheránusok legnagyobb része Amsterdammban lakik, számuk körülbelül 30.000. A többi az egész országban szórványosan él. Istentiszteletük és családi körükben vallásos életük körülbelül megegyezik a reformátusokéval. A protestáns templomok egymástól teljesen függetlenek s egymással nem is érintkeznek. Vannak vallásos egyesületek is, melyek a társadalom minden rétegének közreműködésével missziói munkát végeznek. A szükséges pénz részint adókból, részint adományokból folyik be. A reformátusoknál azonban az egyházak maguk végzik a missziót és viselik a költségeket.
