Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-10-23 / 35. szám

1Ö2Í. október 23. _______________233 oldal___________________________Hegyen épített város

a mai krízisben a mi jézusi feladatunk. A techni- fikátióval szemben a vallásos „lélek“ az, „mely megelevenít“.

E szellemi krízis pedagógia mai khaoszá- ban feltűnően nyilvánul meg.

Évszázadokon át a régebbi iskolai rendszereknek egy tekintélye volt, és ez az Isten. Ez Luther, Melanchthon, Sturm, Commenius, Francke és Pestalozzi pedagógiai programmjai- nak állandó témája. A „cura animaea lélek üdve volt a nevelés célja. Annak helyébe a német humanista és idealista mozgalom az igaznak, jónak és szépnek antik eszméjét hirdette Fichtl, Schleiermacher és Humboldt és más nagy német gondolkodók pedagógiai programm jaiban. A pogány Platon, és nem a biblia s az Isten volt a nevelés és oktatás legfőbb ideálja. A német Kant és Hegel nemzedéke még ismert vallásilag alapozott nevelési célt és ideált, de a reá következő autonómista filozófia összetörte annak tábláit. A Hegel-ié\e bölcseleti idealizmus letörésével az egyéniség teljes autonómiáját hirdető materailzmus lépett, amelynek Stinier- féle anarchista jelszava az volt: „Mir ist nichts über mich“.

Ma a nevelési célok valóságos káoszával találkozunk. Az utolsó pedagógiai kongresszus Weimarban babylóniai nyelvzavarnak képét mutatta. Ellen Key és Gurlitt féktelen individualizmusával, a marburgi Natorp szoc iái pedagógiát hirdet, Kerschensteiner, Förster, Messer és Richtmann német pedagógus ellenben az állam- polgári nevelést hangsúlyozza s a kultur- és jogállamban, mint erkölcsi közösségben látja a legfőbb erkölcsi jót. A jónevü Jasper a nevelés terén a traditiót kívánja, amelynél fogva a tisztelet volna minden igazi nevelés lényege. A propa- gandisztikus jellegű nevelési ideálok beláthatatlan sokaságával szemben Rein, a német pedagógusok mai jénai nesztora „a jóra, tisztesre és értékesre fogékony, ügyes és lelkiismeretes, a meggyőződésben igaz vallásos ember nevelésében“ látja a pedagógia és didaktika valódi célját. Szükséges, hogy korunk bajait s kultur- krizisünk mélységeit ismerjük, mert a humanizmus s a felvilágosodás önistenesitése, tehát hamis emberszolgálata ma csődöt mondott. Aki a pedagógiában a kijelentés istenével szakította meg a kapcsolatot, az emberi képet is teljesen megrontotta.

Vissza az Istenhez, mint legfőbb nevelési ideálhoz! Hirdetnünk kell a nagy egyházi atya, Augusztinusz vallását: Servitium dei,‘ summa libertás. Az Istennek szolgálni a legfőbb szabadság. Péter apostol mondja: „Szakítanunk kell az elfajult nemzetséggel“. Mai ifjúságunk a tekintély tiszteletének hiányában szenved. Sokat beszélünk ma morálról és erkölcsiségről, de még Nietzsche is találóan mondotta: „nincs ott morál, ahol az azt szentesitő Isten hiányzik“. Az emberről, mint öncélú és önuralmu lényről szóló beszéd „naivitás“, s nem nevelhető az ember a

magas egekig. A régi pedagógiai programm ma is az, hogy „az Isten félelme a bölcseség kezdeteHitre, reményre, szeretetre, közösségre, engedelmességre és istenszolgálatra kell ma nevelnünk a mi népünket.

Egyházi hírek.

I)r. Mas/nylk Endrének, lapunk megdlcsőült főszerkesztőjének Áldott emlékezetőt kimerítő életrajzban kivAnnók megörökíteni ős ezért felkérjük mindazokat, akik valamikor vele együtt működtek, tanltvAnyal voltak vagy vele egyéb vonatkozásba kerültek hosszú esemény- és* eredménydug pályafutása alatt: legyenek szívesek minket az elhunyt egyéniségét és munkásságát Jellemző adatokkal, epizódok leírásával stb. törekvésünkben segíteni. Hálásak volnánk azoknak Is, akik arról tájékoztatnak, hogy hova kell fordulnunk ily Irányban.

A in. kir. Erzsébet tudomány-egyetem evangélikus

hittudományi kara október 9-én tartotta üuneiiélyes tanév- megnyitó közgyűlését. A soproni városházán tartott közgyűlés előtt ünnepi Istentisztelet volt a templomban, amikor Is StrAner Vilmos prodékán prédikált. Az egyetemes közgyűlés sorrendje volt: 1. Magyar Hiszekegy. Énekelte a hittudományi kar hallgatóinak énekkara. 2. Dr. Vasvár v Ferenc e. I. rector megnyitó beszéde. 3. I >. dr. Pröhle Károly dékán beszámolója az 1926—27. tanévről. 4. A kar uj hallgatóinak beiktatása. 5. I*. Kovács Sándor egyetemi tanár előadása : A haladás törvénye a keresz- tyénség történetében, ti. Himnusz.

(•óhi Imre. a budapesti ev. főgimnázium ny. Igazgatója. kiváló pedagógus és író, akinek tisztelői nemrégen adták ki verseskönyvét. Hl éves korában, szeptember 28-án a Stefánlu-uton hirtelen meghalt. A főgimnázium műi |M>mpás otthonát uz ő fáradhatatlan munkálkodásának köszönheti. Évtizedeken át az egyetemes egyház levéltárosa, a Luther-Otthon igazgatója volt. Amikor Imre fia a szerb harctéren elesett, fájdalmát megható költe- ményben öntötte ki. Tanítványai és barátai őrzik kedves emlékét.

A Hildái Euther-Szövetség cserkész-csapatának 1927 Julius 24-én az Apácaréten rendezett csapatünnepélyéről készült elszámolás: Bevétel: Belépődíjak 19.14, bliffé 19.10. Védnöki dijak: Zsiytnondy Dezső 80, Pdnczél Mihály 20, Hoffmann János 20, Kalmár Kde 10, Kovács Sehest yen Miklós 10, dr. Pándy Kálmánná 8, Szemére Andor 8. Fekete I.njos 0, Hank József, Prinner Ede, Moór Győző, dr. Krivoss Árpád, Scheuer Róbert, Klimkö Antal, Török Gyuláné, ürmösi Sándor. Peren// Károly, IIu- yárszky Zsigmondné, Krompecher Jenő, Masznyik Márton és Sehulek János egyenkint ő L\ Szombathy Kálmán 10 P. Teljes bevétel tehát 270.24 pengő; kiadás postára 4.48, bliffé 14.00 és egyebekre 3.88 pengő, együtt 22.90 pengő. Az egyenleg mint pénztárkészlet 247.28 pengő.

Református iskolák Erdélyben. Az erdélyi ref. egyház- kerület igazgatótanácsának tanügyi Jelentéséből n ref. Iskolák helyzetének aggasztó képe tárul elénk. 1923. júliusától 192*5. szeptemberéig 91 református Iskolát semmisített meg a román kormány. Tanítók száma 230-cal, növendékek számn 17.473-mal fogyott. A növendékeket sok helyen kényszerrel hajtják a román állami iskolába, mint hat évvel ezelőtt. A középiskolák helyzete sem ör- vendetesebb. Megszűnt: a szászváros! kollégium, a székelyudvarhelyi, nagyenyedi, zilahi leány-, a barótl, mn- rosujvári, désl, bánffyhunyndi fiú polgári Iskola, a szászváros!, dlcsőszentmártonl kereskedelmi és a sepsiszentgyörgyi tanitónőképzőiskola. Az egyházak fekvőségel négy évvel előbb még Ő8.Ő00 holdat tettek, melyből 24.0(53 holdat elvettek és a kisajátított földekért a hihetetlenül csekély összeget sem kapták meg az egyházak. Az erdélyi evangélikus iskolák sorsáról nincs pontos hírünk.