Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-10-02 / 31-32. szám
214. oldal Hegyen épített város 1927. október 2. Sztehlo Kornél Sztehlo Kornél, a budai evang. egyház nestora, 80-ik évét töltötte be. Hivatott kezekből kaptuk életrajzának következő rövid ismertetését: Sztehlo Kornél 1847 szeptember 21-én született Dobsinán, ahol atya Sztehlo András akkor az evangélikus egyház lelkésze volt. Középiskolai tanulmányait részben Rozsnyón, részben Pozsonyban az evang. lyceumban végezte. A jogi pályán nagyhamarosan megszerezte az ügyvédi diplomát, úgy hogy ő, aki másokat a bíróság előtt képviselhetett, maga kiskorúsága miatt képviseletre szorult volna. Az ügyvédi pályán hamar elismerték kiválóságát és mindjárt pályája kezdetén az ügyvédvizsgáló bizottság tagja lett és a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagjává választották pályatársai. Később a m. kir. Curia ügyvédi tanácsának volt tagja. Mindhárom tisztséget körülbelül három évtizedig buzgalommal töltötte be. A jog terén a házasságjogot művelte, erre különösen az sarkalta, mert hivatásának kezdetén ezen a jogtéren a legnagyobb zavar uralkodott. Legalább öt különféle házasságjog volt hazánkban érvényben, minden vallásfelekezetnek külön-külön voltak bíróságai és törvényei. Az emberek, hogy elválhassanak, cserélgették a vallásukat. Sztehlo Kornél megírta akkor a „A házassági elválás joga Magyarországon“ cimü munkáját, amely belevilágít a zűrzavarba. A zavarosságban rendet teremtett és a jogkereső közönségnek, a tanulóifjúságnak olyan kézikönyvet adott kezébe, amely addig, mig az állam a házasságjogot nem rendezte, jogforrásul szolgált. Sztehlo Kornél az elsők között volt, aki szóval és tollal küzdött a polgári házasság behozatala mellett. A magyar kormány igazságügyminiszterei Szilágyi és Erdélyi meghívták őt az igazságügymihisztériumbap tartott törvény előkészítő értekezletre és amidőn a polgári házasságot törvénybe iktatták, a magyar kormány kiküldte Németországba, hogy ott az állami anyakönyvvezetést tanulmányozza. Tapasztalatait a mi kitűnő állami intézményünk bevezetésénél illetékes körök fel is használták. Ugyanebbe az időbe esik Sztehlo Kornél második nagy müvének, a házassági perrendtartás megalkotásának munkája. A magyar kormány ugyanis a heves egyház- politikai harcokat nem kívánta újból felidézni és ezért vonakodott a házassági peres eljárást törvényben szabályozni, hanem felkérte Sztehlo Kornélt, hogy a már élő jogot összegyűjtve, a házassági eljárásról kézikönyvet írjon. E munkát azután a budapesti kir. Ítélőtábla teljes ülése, mint fen- álló élőjogot alapul vette azon határozatánál, amely a tételes törvényt nélkülöző bírói gyakorlatnak irányadóul szolgált. Sztehlo Kornél a házassági jogi irodalmat még ezután is tovább művelte, sőt két évvel ezelőtt a házassági perről irt kézikönyve a házassági jognak kimerítő és bő tárháza. A magyar jogászságot, de különösen az ügyvédséget a külföld előtt kiválóan képviselte. Mint a budapesti kamara kiküldöttje a németországi Anwaltenvereinnak disztagja volt és Németország különböző városaiban tartott „Juristentag“-okon pohárköszöntőivel és felolvasásaival nagy és maradandó tetszést aratott. Mint ügyvéd, az elnyomottaknak és üldözötteknek törhetetlen védelmezője volt. Sok szegény beteg asszony foglalta őt imájába és hálával emlékezett meg védelmezőjéről. Egyházi pályáját a budai evang. egyházközségnél, mint jegyző kezdte, később gondnoka, végül felügyelője volt. Gondnoki működése alatt szerezte meg az egyház az Uri-ucca 4. számú házat és épült fel az uj templom, papiak és iskola. Gondos féltékenységgel őrködött az egyház vagyoha felett, méltó és buzgó munkatársa volt boldog emlékű Scholz Gusztáv, Andaházy László és Kaufmann Kamillnak és mindenben támogatta a jelenlegi felügyelőnek Sándy Gyulának szorgos és gondos, eredményes gondnoki működését. De az egyházért kifejtett működése a mi egyházunk körén kívül terjedt, először mint kerületi, később mint egyetemes főügyész buzgó, hathatós, tevékeny részt vett az evang, egyház igazgatásában. Az egyháznak jogi és gazdasági téren mindig rendelkezésére állott, szóval és tettel a zöld asztalnál és a sajtóban tollal, szívós akarattal csikarta ki azt a csekély támogatást, amiben akkor a kormányok az ev. egyházat részesítették. Egyházi állásában hivatottságánál fogva a protestáns vegyes bizottságnak, amely a magyar- országi református és evangélikus egyházakat közösen érdeklő ügyek védelmére alakult, nagyon munkás tevékeny tagja és előadója volt. Megértő és segítő munkatársa volt gróf Tisza Istvánnak. A király az egyházi élet terén kifejtett buzgó munkáságáért tüntette őt ki a m. kir. udvari tanácsosi címmel. E címet büszke önérzettel viseli. Sztehlo Kornél mindig szeretettel emlékszik egy kedves és kiváló alkotására, a Luther Otthonra, amelyet egyes vezető egyházi férfiak ellenkezése mellett kellett kiküzdeni, pedig ez az intézmény sok-sok evangélikus ifjúnak adott a viszontagságos időkben családias otthont és valláserkölcsi légkört. Életrajza nem lenne teljes, ha meg nem emlékeznénk boldogult élettársáról felsőkubini Meskó Bertháról, akit az Ur akarata 1921-ben oldala mellől elszakított. Hitvese 46 évi házasságuk alatt a női- és anyai kötelességérzet mintaképe volt. Hármónikus házasélete alatt öt élő gyermekkel ajándékozta meg férjét és igyekezett a sokszor nehéz munkában eltöltött időket a különös bájjal és kedvességgel, ami egyéni sajátsága volt, boldoggá tenni. Sztehlo Kornél a jól végzett munka után zajtalanul, ünneplés vagy meghasonlás nélkül vonult vissza a közpályáról, egyénisége kerülte a feltűnést, alkotásai és élete munkája biztosítja nőki az utókor osztatlan elismerését és háláját.
