Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-10-02 / 31-32. szám

214. oldal Hegyen épített város 1927. október 2. Sztehlo Kornél Sztehlo Kornél, a budai evang. egyház nestora, 80-ik évét töltötte be. Hivatott kezekből kaptuk életrajzának következő rövid ismertetését: Sztehlo Kornél 1847 szeptember 21-én szüle­tett Dobsinán, ahol atya Sztehlo András akkor az evangélikus egyház lelkésze volt. Középiskolai tanulmányait részben Rozsnyón, részben Pozsony­ban az evang. lyceumban végezte. A jogi pályán nagyhamarosan megszerezte az ügyvédi diplomát, úgy hogy ő, aki másokat a bíróság előtt képviselhetett, maga kiskorúsága miatt képviseletre szorult volna. Az ügyvédi pályán hamar elismerték kiváló­ságát és mindjárt pályája kezdetén az ügyvéd­vizsgáló bizottság tagja lett és a budapesti ügy­védi kamara választmányi tagjává választották pályatársai. Később a m. kir. Curia ügyvédi taná­csának volt tagja. Mindhárom tisztséget körülbelül három évtizedig buzgalommal töltötte be. A jog terén a házasságjogot művelte, erre különösen az sarkalta, mert hivatásának kezdetén ezen a jogtéren a legnagyobb zavar uralkodott. Legalább öt különféle házasságjog volt hazánkban érvényben, minden vallásfelekezetnek külön-külön voltak bíróságai és törvényei. Az emberek, hogy elválhassanak, cserélgették a vallásukat. Sztehlo Kornél megírta akkor a „A házassági elválás joga Magyarországon“ cimü munkáját, amely belevilágít a zűrzavarba. A zavarosságban rendet teremtett és a jogkereső közönségnek, a tanuló­ifjúságnak olyan kézikönyvet adott kezébe, amely addig, mig az állam a házasságjogot nem ren­dezte, jogforrásul szolgált. Sztehlo Kornél az elsők között volt, aki szó­val és tollal küzdött a polgári házasság behoza­tala mellett. A magyar kormány igazságügy­miniszterei Szilágyi és Erdélyi meghívták őt az igazságügymihisztériumbap tartott törvény elő­készítő értekezletre és amidőn a polgári házassá­got törvénybe iktatták, a magyar kormány kiküldte Németországba, hogy ott az állami anyakönyv­vezetést tanulmányozza. Tapasztalatait a mi kitűnő állami intézményünk bevezetésénél illetékes körök fel is használták. Ugyanebbe az időbe esik Sztehlo Kornél második nagy müvének, a házassági perrendtartás megalkotásának munkája. A magyar kormány ugyanis a heves egyház- politikai harcokat nem kívánta újból felidézni és ezért vonakodott a házassági peres eljárást tör­vényben szabályozni, hanem felkérte Sztehlo Kor­nélt, hogy a már élő jogot összegyűjtve, a házas­sági eljárásról kézikönyvet írjon. E munkát azután a budapesti kir. Ítélőtábla teljes ülése, mint fen- álló élőjogot alapul vette azon határozatánál, amely a tételes törvényt nélkülöző bírói gyakorlatnak irányadóul szolgált. Sztehlo Kornél a házassági jogi irodalmat még ezután is tovább művelte, sőt két évvel ez­előtt a házassági perről irt kézikönyve a házas­sági jognak kimerítő és bő tárháza. A magyar jogászságot, de különösen az ügy­védséget a külföld előtt kiválóan képviselte. Mint a budapesti kamara kiküldöttje a németországi Anwaltenvereinnak disztagja volt és Németország különböző városaiban tartott „Juristentag“-okon pohárköszöntőivel és felolvasásaival nagy és maradandó tetszést aratott. Mint ügyvéd, az elnyomottaknak és üldözöt­teknek törhetetlen védelmezője volt. Sok szegény beteg asszony foglalta őt imájába és hálával em­lékezett meg védelmezőjéről. Egyházi pályáját a budai evang. egyházköz­ségnél, mint jegyző kezdte, később gondnoka, végül felügyelője volt. Gondnoki működése alatt szerezte meg az egyház az Uri-ucca 4. számú házat és épült fel az uj templom, papiak és iskola. Gondos féltékenységgel őrködött az egyház vagyoha felett, méltó és buzgó munkatársa volt boldog emlékű Scholz Gusztáv, Andaházy László és Kaufmann Kamillnak és mindenben támogatta a jelenlegi felügyelőnek Sándy Gyulának szorgos és gondos, eredményes gondnoki működését. De az egyházért kifejtett működése a mi egyházunk körén kívül terjedt, először mint kerü­leti, később mint egyetemes főügyész buzgó, hat­hatós, tevékeny részt vett az evang, egyház igaz­gatásában. Az egyháznak jogi és gazdasági téren mindig rendelkezésére állott, szóval és tettel a zöld asztalnál és a sajtóban tollal, szívós akarat­tal csikarta ki azt a csekély támogatást, amiben akkor a kormányok az ev. egyházat részesítették. Egyházi állásában hivatottságánál fogva a protestáns vegyes bizottságnak, amely a magyar- országi református és evangélikus egyházakat közösen érdeklő ügyek védelmére alakult, nagyon munkás tevékeny tagja és előadója volt. Megértő és segítő munkatársa volt gróf Tisza Istvánnak. A király az egyházi élet terén kifejtett buzgó munkáságáért tüntette őt ki a m. kir. udvari tanácsosi címmel. E címet büszke önérzettel viseli. Sztehlo Kornél mindig szeretettel emlékszik egy kedves és kiváló alkotására, a Luther Ott­honra, amelyet egyes vezető egyházi férfiak ellen­kezése mellett kellett kiküzdeni, pedig ez az intéz­mény sok-sok evangélikus ifjúnak adott a viszon­tagságos időkben családias otthont és valláserkölcsi légkört. Életrajza nem lenne teljes, ha meg nem em­lékeznénk boldogult élettársáról felsőkubini Meskó Bertháról, akit az Ur akarata 1921-ben oldala mellől elszakított. Hitvese 46 évi házasságuk alatt a női- és anyai kötelességérzet mintaképe volt. Hármónikus házasélete alatt öt élő gyermekkel ajándékozta meg férjét és igyekezett a sokszor nehéz munkában eltöltött időket a különös bájjal és kedvességgel, ami egyéni sajátsága volt, bol­doggá tenni. Sztehlo Kornél a jól végzett munka után zaj­talanul, ünneplés vagy meghasonlás nélkül vonult vissza a közpályáról, egyénisége kerülte a feltű­nést, alkotásai és élete munkája biztosítja nőki az utókor osztatlan elismerését és háláját.

Next

/
Thumbnails
Contents