Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-09-18 / 28-29. szám (29-30. szám)
Hegyen épített város 206. oldal. 1927. szeptember 18. tént. A kettő között a külömbség az, hogy a benső igét csak meghallja, megérti a lélek, akihez Isten ilyképen szól. Ha aztán valaki ez ige megcselek- vésében újjászületik és életének uralkodó tényezőjévé (az önös lélek, vagy az állati test uralmával szemben) a szellem lett, akkor Isten az illetőt másokhoz szóló beszédre is indíthatja, megihletheti. Ezek munkáját már . prófétálásnak“ nevezzük. Rebekának is felelt Isten, mikor a méhében tusakodó fiák ügyében szive mélyén Istenhez fordult és őt megkérdezte; .(5) de azért Rebekát még nem mondják prófétanőnek. (6) Mózes ellenben a benső ige követésében prófétává fejlődött, mert mások megmentésére is alkalmassá vált. Második könyvében (7) olvassuk, hogy a nép eljött hozzá, hogy ügyeiben, bajaiban Isten akaratát, végzéseit és törvényeit megtudakolja. Mózesnek ilyképen rengeteg dolga volt a néppel, mely ott állt előtte reggeltől estig, nap-nap után. Apósa végre is azt ajánlotta, hogy válasszon istenfélő, igazságos és haszonlesés nélküli férfiakat, tegye meg őket „ezeredesekké, századosakká, ötvenede- sekké és tizedesekké“ és csak a nehéz dolgokban tudakolja meg Isten akaratát. Ami az egyház és állam mai formájában és nagy apparátusával a nép számára csak lenni szeretne, az volt Mózesnek benső kapcsolata. (8) Ez a kapcsolat még Mózes idejében intézményé alakult át. Áron rendje szerint való főpap volt hivatott betölteni azt a szolgálatot, amelyet Mózes a néppel szemben ellátott (9) mert az Úr a bizonyság ládájának Kérubjai közül felelt a szentélyben lévő főpapoknak. (10) Ameddig ez az Istentől alapított egyház ily értelemben töltötte be feladatát, addig céljának meg is felelt. És aki ez az élő igét megfogadta, mindig jól járt. De a vezetők gyakran a maguk esze és érzése szerint cselekedtek, az Ige követésében nem voltak elég álhatatosak, (11) amiből sok baj és zavar támadt. A bírák azonban olyan férfiak voltak, (12) akik hallották Istennek élő igéjét. Sámuel — úgymond az írás — addig nem ismerte az Urat, mig a benső igét el nem nyerte. Mikor pedig az Ur már szólott hozzá, (14) igéjéből semmit sem hagyott a földre esni. „Régen azt mondták izráelben, ha valaki elment Istent megkérdezni: Jertek, menjünk el a látóhoz. Akit ugyanis most „prófétának“ neveznek, azt régen „látónak“ nevezték.“ (16) Ismerjük Dávidnak gyönyörű győzelmeit, amelyet gonosz és túlnyomó ellenségein aratott, de csak keveseknek tűnt fel, hogy Dávid, az „Isten szive szerint való férfi“ szintén a benső ige birtokosa volt. Sohasem mulasztotta el hogy harcaiban, útjaiban stb. előbb az „Ur tanácsát“ ki ne kérje. (17) Izráel többi királya már nem volt Istenhez ilyen alázatos. A nép erkölcse is ezzel kapcsolatban mindinkább sülyedt, mindkevésbbé hallgatott lelkiismerete szavára. Az igaz próféták pedig, úgy látszik, ritkultak. Jozafát már igy szól Izráel királyához: Kérdezősködjél még ma az Ur beszéde után, (18) és: Hát nincs itt már az Urnák több prófétája, hogy attól tudakozódhatnánk? (19) Sülyedésükben nem tudnak és nem is akarnak igaz és hamis próféta közt különbséget tenni, sőt jobban szeretik a hamis prófétákat, (20) akik saját szellemük után indulnak, mert tőlük világias gondolkodásuknak inkább megfelelő tanácsokat kapnak. Ezek Isten nevében hazugságot prófétáinak, (20) hazug látomást prédikálnak és olyanokat, ami az embert Istentől eltávolítja. (22) Ekkor az Ur Ezékiel utján igy szól: „Jaj a bolond prófétáknak, akik önnön szellemök után indulnak és nincsenek látomásaik. (23) A nép és egyház merő külsőségekbe sülyedt, az elevenítő szellem helyett a holt betűhöz ragaszkodott, Istent külsőleg és ajkával tisztelte, szive ‘azonban távol volt Tőle, prófétáit pedig a féltékeny papok megölték. — b Akkor Isten uj szövetséget ígért, amelyben az Őhozzá való jóakarat és az ezen épülő bensőség lesz a mérvadó, de már nem a bölcseség nehezen betölthető, hanem a Szeretet könnyen betölthető Uj Törvénye alapján. — Ez lesz a Szövetség, amelyet ama napok után Izráel házával kötök' — mondja az Ur (28) — (Szeretet =) törvényeimet belsejükbe helyezem és szivökbe írom be . . . és nem tanítja többé senki felebarátját istenismeretre, mert ők mindnyájan megismernek Engem. (25) E Szövetségben „mindnyájan az Ur tanítványai lesznek“, (26) mert „kitöltőm az Én Szellememet minden testre és prófétáinak fiaitok és lányaitok, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak“.... (27) De ne folytassuk! Hiszen ebben a szellemben a Biblia teljes szövegét végig tárgyalhatnék. (28) Zárom pedig az Ur Jézus szavaival: — Ne mondjátok, hogy azért jöttem, hogy a törvényt és a prófétákat eltöröljem Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy betöltsem. H. E. (1) Ez a megkíilömböztetés a biblia eredeti szövegében világosan megvan. Természetesen Luther fordításában is. A kb. 50 európai nyelv szintén külömbséget tesz szellem és lélek közt. A „lélek“ az embernél az anyagból való szellemi termék, a „szellem“ pedig minden embernél Istentől való. — (2) A tiszta szellem az emberben mintegy eleven rádió készülékhez is hasonlítható, amely a nem látható mennyei Atya tulajdonságainak hullámhosszára áll be. (3) „Mert semmit sem cselekszik az Ur, mig meg nem jelenti titkát szolgáinak, a prófétáknak“. Ámos 3:7. — Hóseás 12:10. — (4) Sámuel I. K. 9:9. — (5) Mózes I. K. 25 :22. — (6) Izráelben ugyanis prófétanők is voltak. — (7) Mózes II. K. 18:17 — 27. — (8) németül,, Bund“, ami szövetséget is jelent. — (9) ezért mondták: „Mózes székén ülnek az írástudók“. — (10) Mózes II. K. 25:22. — (11) pl. Józsua K. 9:14. — Sámuel I. K. 2:12 stb. — (12) illetve nők, Bírák K. 4.: 4. — (13) Sámuel I. K. 3:7. — (14) vers 7. — (15) vers 19. — (16) Sámuel I. K. 9:9. — (17) Sámuel I. K. 23 :1 — 12., — 30: 7 — 8., — II. 2 : 1., — 5 19, 23. stb. — (18) Királyok I. K. 22:5. — (19) vers 7. — továbbá: Királyok II. K. 1:16 és ß: 11, 12 stb. (20) Jeremiás 5:31 — (21) vagyis szintén első személyben, amint az Ur az Ö igaz prófétái által szokott megnyilatkozni. (22) Jerem. 14:14. — (23) Ezákiel 13:3. — (24) magyarul: az Istennel küzdő(k) — (25) Jeremiás 31:33 — 34. — (26) Ézsajás 54:13. — (27) Jóéi 2:28. — Utalok a jó német könyvre: „Zeugnisse vom inneren lebendigen Wort, als Wurzel aller Offenbarung“ 139 old. Ára 3 P 20 fillér. Kapható e sorok írója utján is. Rákosligeten, III. u. 7. sz.
