Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-06-26 / 26. szám
Hegyen épített város 182. oldal. 1927. junius 26. tiv tény a mi saját bűneink bocsánatának subjektiv feltétele lebeslsen, szükséges a mi hitünk. A megigazító hit az evangéliumban nyújtott vigaszt már azért is elfogadja, mert hisze'n ezáltal saját ^gjaszltajljáns'ágától szabadul fiieg. Igaz, hogy ez isi csak inegal:'z- kodáss'ai érhető el. ÁZ első megalázkodást a törvény hozta magával, mert annak a felismerésére vezetett, hogy mi Isten parancsolatait semmiképen slém tudjuk betartani. A miásik megalázkodás forrása az evaingé- gélium, mert arról győz meg, hogy mi ,a vigasztalanságunkat eloszlatni képlete ek Vagyunk és hogy erre az isteni segítséget semmiképen meg nem érdemeltük Ha az Isten a mi bünieáiikef megbocsátja1, azt a Jézus Krisztus érdemeiért ingyen, kegyelemből teszi. A bűnös ember hite ennélfogva c akis arra irányulhat, hölgy a Krisztus érdemeié t nyerjen bocsánatot. Hitéhen megigrzulá t pedig csak akkor nyer, ha a Krisztus érdemeit hit által magáévá teszi. A megigazító hit életfeltétel: más módon a megígazulás el sem érhető, mint csak a Krisztusba vetett hit által. Ahogy a törvény a félelmét, úgy támasztja az evangélium a hitet. A félelem is meg a bit is Isten támasztotta állapot. Az ember szive sokkal félénkeb b, semhogy magától j üssön a bizalomhoz, hogy a világ megváltását magára vonatkoztassa, pedig a megigazító hit: szivbéli meggyőződés arról, hogy az Isten ,fia különösen én értem bűnös emberért halt meg a keresztfán. De ha a szív egyszer e tényt hitében felfogta, úgy ez központi erejévé válik. A szívben többé nem uralkodik félelem és rettegés, nem nyomja többé a vétkek súlya, hanem örömteljes bizalom szállja meg. Az Isten kegyelméről teljesen bizonyos. Az örömteljes bizalomból születik meg: a munkakedv, az élet igazi élvezete. Az ilyen életnek szépsége abban van, hogy Jézus a vezére és irányítója. A hivő ember Jézus nyomdokán jár és épp azért él teljesjen tuj életet. A fordulatot a megtérés okozta, .Az egyházi tan újjászületésnek nevezi. Természetes, hogy az újjászületés minden egyénnél más és más. Van pi’danat alatt fellépő újjászületés, mint Pál apostolnál volt, de. a legtöbb embernél, hosszú idő alatt érlelődik. Éppen ezért szükséges, hogy a törvény és az evangélium folytonosan bird ettessék. Térjetek meg. A keresztyén egyház hirdetései között a legkomolyabb és legégetőbb a megtérés. Tisztaságára épp azért különös clővigyá- zattal vigyázzunk. És ha épp a mi időnkben e hirdetés tisztasága veszélyben forogna, vagy talán ella'nyhulna, úgy annál inkább kötelességünk az elő vigyázatot megkétszerezni. Igazi megtérés csak abban a szívben lehet, amely bűneit mélyen érzi és tudja, hogy bűnei Istentől elválasztják. E bántó érzés és az Isten kinyilatkoztatott üdvaka-ata teszi jogossá ia felszólítást. Térjetek meg! E felszólítás nem vonatkozhatjk csupán az ember akarati elhatározására, hiszen már e felszólítás hirdetése is isteni parancs és mint ilyen máris a bűntudat felkeltésére irányul. A megtérés mégis az ember önmü - ködése és pedig haladás az ember erkölcsi szférájában. Az Isten igéjének eme felszólítása: térje lek meg azt is tételezi, hogy hogy az újjászületés a bűnös ember tudatában rendszerint fokozatosan valósul meg. Ha a nagy pillanat, amikor az1 ó emberből uj ember lesz, már el is múlt, ez az uj ember még nem tökéletes. Tehát a megtérés hosszú folyamatu. Ebből következik, hogy az első nagy megtérésen — conversio impii — kivid van mindennapi megtérés is. E kél megtérés fogalomköre egymástól nem független. A két megtérés ugyanazon megtérés két stádiuma. — Teljesen jogosult tehát, ha megállapítjuk, hogy a «conversio impiii»-t inkább a törvény keltette, mig: a «conversio pii»-t az evangélium ébresztette. De nem jogosult az a mérlegelés, mely a «poenitentia legális)' és a «poenitentia evangelica» közt érték különbséget akar .felállítani. Ezt a különbségtételt csak az antinomizmus pro pagálja, amint ezt AgriColánál, de a modern antinomizmusnál is láttuk. Luthernek mindig az volt az igyekezete, hogy mindenkoron a törvény is, de az evangélium is hirdetessék és egyházunk szimbo likus könyvei ugyanazt ajánlják. Csak igy kerülhető ki a «poenitentia legális» és a «poén ti nli a evangelica» zavarthozó megkülönböztetése. H:a a fogalmiak logikai szél- választásához ragjaszkodnánk, még az a veszély is fenyegetne, hogy a megtérés kiinduló pontja a szív viglasz-sóvárgása és a megtérés végcélja: az Isten nyújtotta vigasz tekinteten kívül marad és moralizáló fordulat áll be. Ha ellenben a «poenitentia legális» és a «poententia evangelica» szoros összefüggését felfogjuk, úgy ezt a moralizáló fordulatot kizárjuk. Helyébe az Isten kegyelmi vigaszát nyújtjuk. Nincsen többé szó szub- jektiv-morális kérdésekről, sem holmi szellemi processzusról, hanem az isteni feltété lekről, amelyek a vigasz vágytól és az Isié i adta kegyelmi vigaszról szólanak. Maradjunk meg tehát ©vangéli-<u s e házunk jól átgondolt és jól felfogott taná- ínál. Hirdessük a törívényt, hogy megfélemlítsük a1 bűnös lelkeket. Hirdessük az evangéliumot, hogy a hitben vigaszt nyújthassunk nekik. Ha e járt csapásokon haladunk, Krisztus felszólításának lesz foganatja: Térjetek mieg.
