Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-05-15 / 20. szám
1927. május 15. 143 oldal Hegyen épített város írás természetesen isinél uj rél felé törc- kedetl. Ezt :iz nj célt Németország történet- tudósai talállák meg, amikor főképpen Halléban és Jénában az állam múltjának és jelenének minden részletkérdésre is kiterjedő megismerésére törekedtek és állam- jogi következtetéseiket az ily módon összegyűjtött anyagból vonták le. Hz az irány egy felől a régi kutlök és oklevelek alaposabb összegyűjtésére és bírálására, másrészt a történelemmel kapcsolatos egyéb tudományok részletes müvétésére vezetett. Ezzel az államismcreti inni nyal Staatenkunde) Bél főképp Ludwig János Péter egyetemi tanár révéit ismerkedett meg.** A Halléban uralkodó másik szellemi mozgalomnak, a pi et i zin usnak lelke 1* ran eke Ágost Hermann egyetemi tanár volt. A pieliznms erélyesen szembeszáll! a tlieológiában uralkodó orthodox és dogmatikus iránnyal Jelszavává az élő Ilit vált. mely nemcsak külsőségekben nyilvánul, hanem az emberi és a társadalmat lélekben is teljesen átalakítja Hz az élő Ilit. melynek különösen Sooner Jakab Hülöp volt lelkes hirdetője, Eranckénál valóban cselekvő hitté változott. Bél életirója, Haan Lajos, róla a következőt mondja:*** — Élete világos tanúbizonysága annak, hogy az ember nagy dolgokat képes véghez vinni, ha szilárd akarata van s lelkében az Istenben vetett Ilit él. Működése nyomán megszűnt a város szegényeinek nyomora, árváinak el hagyatottsága. A «szegények iskolájáéból kiindulva a kiváló pedagógiai intézmények egész sora jött létre. Híveinek megfelelően a tanítást is átalakította Ha némely tekintetben túlzásba is esett, a hires góthai Methodux» fölhasználásával oly pedagógiai rendszert luozoítfti . be, mely az iskolaügy nagyfoka föllendülésére vezetett. Az anyanyelv oktatásának kiterjesztése, a reáliáknak szemléltetésen és kísérleteken alapuló tanítása, a helyesebb elvek alapján irányított fegyelem, a tanítói tanácskozások behozatala, kötelező tankönyvek bevezetése, a tanulók egyéniségének alaposabb megismerésére való törekvés, általában bizonyos pszichológiai elvek megvalósítása Erancke iskoláit mindenfele híresekké tették. A tudományok fejlődésére kedvező hatást gyakoroltak. Bél itt lett jeles pedagógussá. Francke felismerte kiváló tehetségét, intézetében tanárul is alkalmazta, sőt egyetlen fiának nevelését is rábízta. Bél munkásságának általános jellemzése.^, A hallói államismereti irányzat és a **) A régibb történetírás fejlődését részletesen tárgyalja Hóman Bálint: Tudományos történetírásunk megalapítása aXVIIl. században. Budapest 1920. Ludvig munkásságát Gárdonyi Albert méltatja: A magyar történet- tudomány kezdetei. Prot. Szemle XXXV. ••*) Bél Mátyás, Budapest, 1879, pietizmus Bél Mátyás tudományos fejlődésére döntő befolyással volt. Munkásságával azonban nem csupán az uj irányok át- ültctóje lelt, hanem tudományos eredményeivel mestereit erősen felül is múlta. Hóm a nn Bálint ezt igv méltatja: — Bél Mátyás nemcsak a XV111. századi magyar tudományosság Icguniverzálisabb szelleme, hanem állatában a Németországban kialakult pnlyhistor-iskolának is egyik legkimagaslóbb képviselője. Leibnizet kivéve az egykorú német tudományosság egy alakja sem mérkőzhetik vele tudomány és tehetség dolgában. tudományos működését már Halléban kezdte meg, mint besztercebányai rektor (174MS—1711 folytatta, legjava azonban pozsonyi rektori (Í7M töl , majd lelkészi (1719- töl.i működésének idejére esik. Szorosabb értelemben vett tudományos munkásságára a német áltamisniereti irányzat már jellegénél fogva is jóval nagyobb hatást gyakorolt, mint a pietizmus. Érdeklődését kiterjesztve az álhun életében nyilvánuló mindennemű jelenségre először a történelemmel határos tudományok terén kezdette a munkálkodást. Egyik munkájának kiadása ügyében 1713-ban latin nyelvű felhívást tett közzé. Már tervezete is ügyeimet érdemel. Foglalkozni kívánt benne a magyar nyelv eredetével, a régi magyar betűkkel, a magyar példabeszédekkel, tárgyalni akarta továbbá a magyar bibliafordításokat. a magyar nyelv történetét, a magyar nyelvtanokat, szótárakat, végül ismertetni kívánta tájszólásainkat s nyelvünk idegen szavait is. Valóban szép terv volt ez a XVII1. század elején, jóval két nagy nyelvtudósunk, Révai és V e r s e g h y és szorgalmas irodalom-kutatónk, Bőd Péter fellépése előtt. Megvalósítása esetén a magyar filológia egyik legalapvetőbb munkája jöhetett volna létre. Magyar rovásirátrél. belhívását azonban közöny fogadta s igy a nagy tervnek csupán kis része valósult meg. Lipcsében 1718-ban megjelent a magyar rovásírásról szóló dolgozata ugyancsak latin nyelven, mint későbbi nagy müvei is: «De vetőre litteratura hunno- scytiiica exercitatio». Hogy a székelyeknek saját betűik is vannak, azt Kézai óta történetíróink, nyelv- taniróink gyakran emlegetik. Magukat a jegyeket először 1598-ban teszi közzé Telegdi János «Rudimenta» c. ’munkájában. Ezután mások is közölnek ilyen betűket anélkül azonban, hogy tudományos magyarázatot adnának. H kérdés történetének első összeállítója, Szabó Károly a következőt Írja: V- A hun-székely irás ügyéről keletkezett irodalom alapítójának a derék Bél Mátyást tarthatjuk, ki 1718-ban a régi hun-seytha
