Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-05-08 / 19. szám
Hegyen épitett’város 138. oldal. 1927. május 8. Bach. Akit útja Leipzig!)a visz, el ne kerülje a régi város ódon házal közt álló B a c h- szobrot, mely mögött a Thomas-Kirche emelkedik. El ne mulassza meghallgatni a templom gyermekkarának gyönyörű motettjeit, karénekeit, melyek a legmagasabb zenei élvezetet nyujtják abban a szellemben, melyet itten a legnagyobb evangélikus zeneszerző, minden idők legnemesebb mestere, Johann Sebastian Bach hagyott hátra. Beethoven szerint: ősatyja a harmóniának», — de az egész újkori zene őse is, ki nélkül Haydntól Wagnerig egy zeneszerző sem alakulhatott volna ki. 0 a legsúlyosabb klasszikus, legértékesebb mester, a mai hangsor, hang j egy - irás, zenei müformák megalkotója, kit emellett büszkén vallunk magunkénak. Sok neves zenész származott a családból, amelynek sarja volt. Türingiában, bisenachban lö85-ben született. M u- zeumot rendeztek be a Bach-házban, ez a Luther-em lékektől megszentelt Cotta-ház közelében áll e régi városkában, melynek tőszomszédságában emelkedik a hires Wartburg. A kis iiu rendkívüli, kiváló zenei tehetség, mely előtör már gyermekkorában, nehéz zongoradarabokat játszik, tanul. Liine- burgban tanul, de hogy szép hangversenyt élvezőn, elgyalogol harminc, néha száz órát is Hamburg, Lübeck templomaiba, hangversenyeire. 'tanulmányai befejeztével a wei- mari herceg zenekarába lép hegedűsnek, majd A r n s t a d t b a megy orgonistának. A pompás orgona csalja oda s most már a hangszerek eme királya érdekli csupán s ő ezen királynak királyává lesz: minden titkát kiismerj, az orgonaépités tudományát is elsajátítja. Buxtehude művészetében merül el, Lübeckben, nála tanul három hónapig ; aztán visszatér Árnstadtba, hol azonban sok a panasz játéka ellen: a koráiba csodálatos variációkat kever, a preludiáláskor nagyon soká játszik, stb. A kicsinyeskedések miatt elhagyja a várost s Mühlhausenbe megy, hol először nősül, zeneértő unokatestvért, Bach-leányt vevén feleségül, W eimarba jut hercegi kamarazenésznek és orgonistának Érdekes, hogy egyszersmind hegedükonoert- mester és karmester is. Megismerkedik az olasz kamarazenével, átjr darabokat zon- górára és orgonára. Innen rándul Uresdáj- b a, hol a divatos franciát, Marchandot nemes versenyre hívja, az azonban a hires Bach elől meglép. E diadal után ünneplést várna Wei- marban, s mikor ez elmarad, a sértett — egyébként szerény mester— elhagyja díszes állását és Cöthenbe megy, ahol semmi zenei élet nincs, de zenetörténeti szempontból fontos a herceggel folytatott zenélés eredr ményekep keletkezett sok szólózenemü. Elveszti feleségét s gyermekeire tekintettel újra nősül: WüTkens Anna Magdolna énekesnőt veszi el, kivel boldog házaséletet él. 1722ben egy próbakantáta benyújtásával a Tho- mas-templom kántori állását nyeri el Leipzig ben s harmincöt éves korától élete végéig e zenei szempontból nevezetes värosnan tölti, zenei vezetője lesz nemcsak templomának, hanem az egész városnak. Növendékeket tanít énekre és hangszerekre, zeneigazgató az egyetemen — óriási munkát végez. A szűkkeblű városi tanáccsal összeütközik, de nem távozik el, megvigasztalják kedves orgonái. Ebből az időből származnak egyházi s világi zenemüvei. Fiatalos kedéllyel alkot, mig meg nem vakul. 1750. julius 28-án hal meg: diktálás közben karosszékében éri a szélütés. Temetésére a hivatalos világ nem jött el, sírja eltűnt, mert a temetőt, hová temették, idők folyamán megszüntették, a holttesteket közös sírnak adták. Sírja eltűnt,, de megmaradt nagy müveinek tömege, melynek példátlan gazdagsága útvesztőként áll a kutató előtt. Zenész volt a szó szoros életében: busz gyermekével házi zenekart szervezett, sok pompás hangszere szép muzsikával töltötte be házát, hisz1 csak zongorája öt Volt! Emellett alkotott rengeteget: müvei fele elveszett, de ügy is tömeg, ami fennmaradt. Énekes (vokális) zenéje egyházi jellegű: 18 mis e mellett legfőbb müvei a passiók. Ot hatalmas müvet irt, amely a biblia szövegén alapulva Krisztus kínszenvedését dolgozza fel magánénekbe, énekkarokba, zenekarra, orgonára. Mind a négy evangélista szövege megihlette, de legnépszerűbb a M á t é-p a s s i ó, melynek köztudatban élő koráljai hozzátartoznak az egyházi zeneművészethez. Terjedelmére jellemző: kél nagyobb része van 24 jelenetben; egyik ré^z szószerint a szentirás, másik az evangélista szavaihoz fűzött áriák, karok s különféle lyrai versezetek. Dallamgazdagsága, vallásos hangulata érzelmes áriáiból csak úgy árad, kórusai pedig grandiózusak. A templomi zene számára irt kan taták (körülbelül háromszáz) szerves magja a korát; igen ismert a reformáció kantáta («Erős vár» szövegére), Krisztus az én életem stb. Ezekhez kapcsolódnak oratóriumai; legnagyobb a karácsonyi, mely hat kantátára oszlik a hat karácsónyi ünnepnap szerint. A sok motetta, sokszólamú kiséret nélküli karok mesterművei az énekes zenének. Hangszeres zenét az orgona számára alkot legtöbbet. Fantáziái, fugái s más orgonaművei, korálelőjátékai, változatai tanulmányt jelentenek minden orgonista számára. Készletezés nélkül csak annyit jegy- zünk meg1, hogy evangélikus templomi or- gonálást Bach nélkül el sem lehet képzelni. Természetesen a zongora számára is ir: a «jól hangolt zongora» megteremtése részéről azzal az előnnyel jár, hogy minden hangnemben egyenlően tisztán lehet játszani, mig előtte ez csak a semmi, vágy legfeljebb ke-
