Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-05-01 / 18. szám
Hegyen épített]város 126. oldal. 1927. május 1. Gályarabok énekelnek ... Gályarabok énekelnek Perbe szállva földdel-éggel, Forró vágyuk, bő imájuk Olt hat at lan lángban ég el. Láncra verve fárad, sinylik Mind egyikín ek keze-lába, Lelkűk örök riadója üelesir az éjszakába. — Mi vagyunk a legutolsók Földi rangban, földi kincsben, Elviseljük, ami megvan, S nem kívánjuk, ami nincsen. Gyengeségünk nem viharzik Gondolatban, szóban, tettben, Mint a vizcsepp, mint a porszem, Önmagában tehetetlen. Megalázó szégyenünknél Büszkeségünk többre vágyott, S évezredek le nem vették Lelkűnkről a szolgaságot. Arcpiritó vállverésben Hébe-hóba lenne részünk: Ali de jaj, ha elfogadjuk, S ég helyett a földre nézünk! Meg ne ejtsen hizelkedés, Meg ne rontson csúnya érdek,, Meg ne sértsen gyanúsítás, Meg ne csaljon szép Ígéret; Keserűség meg ne tépjen, Kételkedés meg ne törjön, Közönyösség meg ne fojtson, Kétségbeesés meg ne öljön! Igazunknak tudatában Emelt fő a mi jutalmunk, Nekünk kell az emberiség .1 övőjeért élnünk-halnunk. Bagyogó szem hálakönnye, Dobogó szív thü verése Gazdagító istenáldás Magvetőre, magvetésre! Nem gyalázat a mi láncunk Büszkeséggel türve-hordva, Megtanít a szenvedésre, Megtanít a fájdalomra. Gondok, terhek vészfelhői Egünkön ha .átsuhannak, Aki nem kér, aki nem fél, Semmi baj .se árthat annak! Erő a mi gyengeségünk Egyesítve, összetartva, Könnyen viszi áiehéz gályánk Messzecélu, boldog partra. Porszemekből szikla mő fel, Pici vizcsepp tengerré lesz: Csak maradjunk .mindhalálig Hívek lelkünk Istenéhez! v— Vi etórisz József. A francia protestántizmusról. (A budai Mária Dorottya ev. nöegylet kulturestjén, március 14-én) előadta Hüttl Ármin. A francia protestántizmusról nálunk szjélesebb körökben általában tfgak a szcnt- bertalanéjszakai öldöklés, a párisi vérnász és a dragonnádoík eseményeinek ismerete tanúskodik; azonban arról, hogy a francia protestántizmusnak mi volt a kezdete, mit kellett századokon át szenvednie, milyen a mai állapota, csak hézagos ismereteink vannak. Pedig a francia protestántizmus hősi küzdelme és szívós kitartása megérdemli teljes tiszteletünket és elismerésünket, megérdemli azt is, hogy vele jobban megismerkedj ünk. Luther első visszhangja Franciaország lakossága a vallási eszmék iránt igen fogékony volt már a középkor idején is. Ezt bizonyítják az albigens és waldens mozgalmak. A XVI. század elején a párisi egyetemen működött Let évre d‘E t a p 1 e s, aki 1523-ban kiadta francia nyelven az ujtestamentumot. Jeles tanítványok egész sora lelkesedett az ő hatása alatt az evangéliumi életért és ^szellemért és meg akarták reformálni az egyházat, de úgy, hogy a római pápa egyházával szakítani ne kelljen. Ezen tanítványok közül az egyik, Briconnét, 1516-ban Meajux püspöke lett és szerette volna egyházmegyéjét megreformálni, de mikor a franciskánus barátok a párisi parlament előtt bjevádolták, teljesen felhagyott reformátori törekvéseivel és mint jó róni. katholikus halt meg 1534-ben. De azzal, hogy az ujtestamentumot hívei között terjesztette, sokakban felkeltette az érdeklődést az evangélium iránt, ezek olvasták Luther iratait és sokan közülük a máglyán bizonyították, hogy érdeklődésük nem volt pusztán kiváncsiskodás, hanem ők megtalálták az evangéliumban Krisztust és Krisztusért bátran szenvedték el a hitvallók halálát is. Ezen Meaux városából való lutheránusok egyikét, Jean Ledere, gyapju- kártolót, a párisi parlament előtt három napon át a hóhérral megvesszőztették és tüzes vasat sütöttek a homlokára. Édes anyjának volt lelki ereje a kínzást végig nézni és mikor a homlokán sistergett az izzó vas, ezen kiáltással biztatta fiát: «Éljen Jézus Krisztus és az ő jegyei». Száműzetvén a fiú Metzbe ment, ahol 1525 jul. 22-én végezték ki hite miatt. Mikor a kivégzés helyére összecsődült nagy néptömegből egy hang azt kiáltotta feléje: «Kérd meg ezt a népet, hogy lelkiüdvödért egy miatyánkot és üQvözlégy-et imádkozzék», igy válaszolt: «Kérlek imádkozzatok értem egy miatyánkot, hogy adjon nekem Isten erős hitest-»: «Miért nem kérsz egy üdvözlégyet is». Erre azt
