Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-01-02 / 1. szám
Hegyen épített város '2. oldal í 927. január 2. Dante és — az egyház. Irta: dr. Masznyik Endre. Nem régiben Dante halálának GOO-iki évfordulóját az egész müveit világ megünnepelte. Az ünneplők élén — érthető okokból — a róni. katholikus egyház állt. X. Pius pápa ugyanis már 1914-ben szóli- totta fel a ravennai érseket, hogy «a legnagyobb keresztény költő méltóképen való megünnepléséről» gondoskodjék. A pápai szózat nem volt hiábavaló. Az egyház megmozdult. A ravennai érsek kezdeményezésére legelőbb Ravennában — az ottani Szent Ferenc-templomban járt Dante áhitatos- kodni! — aztán a többi olasz városban alakították meg a Dante-bizottságot. Valamennyit róni. katholikus egyházi jelleggel. S ezt az olasz példát híven követte a magyarországi róni. katholikus egyház is. A kezdeményezést a Korvin-Mátyás társaság keretében megalakult Dante-bizottság vállalta magára s e bizottság — dicséretére legyen mondva Daniéhoz valóban méltó lelkes tevékenységet fejtett ki. Oly nagyszabású tervezetet dolgozott ki, amely — ha a kivitelben testet öltött — a kitűzött célt bizonnyal eléri: «Olaszországot kivéve sehol a világon nem — ünnepük vala a Dante- ,jubileumot oly fényesen, mint nálunk Magyarországon». F* terveztet szerint ugyanis a lezajlott iskolai ünnepélyeiken kivid beköszöntőitek volna még az igazi Dan'e- ünnépség napjai. De a nagy programúiból Dante-kiáilitás a Nemzeti Muzeum1 kupolacsarnokában, nagy hangverseny Hu- bay és Liszt Dante-szimfóniájával, Korvin Mátyás-Társasági nagygyűlés a Tudományos Akadémiában —.alig valósult meg valami. Az egyház eszerint bizonyos tartózkodással rótta le hálaadóját «a legnagyobb keresztény (azaz r. katholikus költő, Itante Alighieri iránt.) Mi magyar protestánsok örvendeztünk ugyan, hogy a róm.. katholikus egyház ha csak ily szűk keretben is — ünnepelte Dantét, mert ez a tény fényes bizonysága volt annak, hogy ez az egyház ma már másként gondolkodik róla és iratairól, mint egykoron, a költő életében s még! aztán is soká-soká gondolkodott. De másfelől fájt, nagyon fájt, hogy a róni. katholikus egyház felekezeti jellegű ünneplésében részt nem vehettünk. Nekünk a szellemóriást — bár ha megkésve is —, de most már némileg nyugodtabb atmospherában külön keltene ünnepelnünk. Elvi okok kényszc l enek rá. Dante szelleme ellen vétenénk, ha az ő ünnepléséből felekezeti és pártkérdést csinálnánk. Ez a keret, ez a lombik neki nagyon szűk. Ebből a keretből ő kinőtt, azt a lombikot ő összetörte. S éppen azért világköltő, aki édes - mindnyájunké, mert édes mindnyájunkhoz szól. A világszellem nemzeti nyelven bár s nemzeti érzéssel az egész emberiségnek hirdeti az örök isteni igazságokat. Nem tett kivételt ez alól, még maga a világ megváltója, az Ur Jézus Krisztus sem. Hazájának röge őt is kötötte. Hazája nyelvét, a közönséges aramzsidó nyelvet beszélte, s mint róla olvassuk: kétszer sirt; az egyik alkalommal megholt Lázár barátját, a másik alkalommal romlásnak indult nemzetéi:, Jeruzsálemet siratta. De aramzsidó nyelven elmondott Mi Atyánkja az emberiség imádsága s ugyanazon nyelven elmondott Hegyi Beszéde az emberiség ethikájává vált. , És az Isten majd minden nemzetnek adott egy-egy világszellemet. Adott), a magyarnak is egy Petőfi Sándort, aki az ő homlokából kipattant szikra, amelynek lángja minden olvasónak éppen úgy világit, mint a Dante isteni szikrájának lángja mi nékünk. Nem. Dantét nem ismeri, félreérti, sőt tán szándékosan félremagyarázza, ne mondjam felekezeti és pártszempontból kihasználja, aki őt az egyház költőjének minősiti. S aztán — s itt térek rá a másik! fő elvi okra, amely miatt az egyházi ünneplők sorába nem léphidttíünk b|e — melyik az az egyház, amely Dantét kizárólagosan a maga számára és dicsőségére foglalhatja le? Először is kijelentem, hogy az az egyház minden más, csak felekezeti egyház nem lehet. Dante nem volt sem a róm. katholikus, sem a görög kjatlíolikub s nctm lehet (hiszen anachronismus is volna) a protestáns egyházak költője sem: És mégis! Amily joggal mondhatják róm. katholikus testvéreink, hogy Dantei az ő egyházuk költője, — épp oly joggal mondhatjuk mi protestánsok is, hogy Dante a mi költőnk. S ez ismét csak Dante világraszóló s világátfogó szellemnagyságára mutat. Megint analog esettel értetem meg magamat. Kinek jutna eszébe a Bibliát kizárólag a maga részére lefordítani? Közkincs az s isteni voltát éppen az bizonyítja, hogy minden egyházfelekezet, s theológiai szekta arra hivatkozik s abból olvassa ki a maga igazát. így vagyunk mi Dante örökbecsű müveivel is. Akárhány olyan hely van azokban, amiknek alapján őt méltán mondhatja jó római katholikusnak, s viszont akárhány olyan hely, amiknek alapján méltán mond- 1 utjuk jó protestánsnak A történelmi és abszolút igazság pedig az, hogy sem egyik, sem másik. Dante nem a történeti egyház, a felekezet, hanem az eszményi egyház: az Isten országa szolgálatában áll, S ebben van