Tanodai hirlemeny 1846-1847
r Az első osztályúak: (Diemer E. Leitf. 6. Unter, in b. beüt u. ung ©prac^e könyve nyomán) az ízelő, főnév- és melléknévről. — A másod osztályúak: a számnév-névmás- és igéről, továbbá: a névhatározó-, igehatarozó- és viszonyszóroL — Együtt forditgatának magyarból németre és viszont. 7. Szép- és helyesírás, bet. 2 ór. A nyelvtanítással kapcsolatban előfordultak szavalási és egyéb emlékelési gyakorlatok. A tanítási nyelv ezen osztályban nagyobbára a német.- 16 III. Az első és második nyelvtani és egyszersjnind polgári kétéves tanosztályban: 1. Vallástan, hetenként 2 órában. Az első félévben: a megváltó nevéről, személyéről és életének körülményeiről. A második félévben: a megváltás munkájáról, a megszentelésről, a keresztény anya sz. egyházról, a bűnök bocsánatjárol és az örök életről, — sz. Írási helyek és egész bibliai szakaszok olvastával. —(Kézikönyv Luther kátéja Herder magyarázata szerint.) 2. Természetrajz, hét. 3 ór. . • • . - : Az e. f. é: az emlős állatok 12 rende, u. m. kétkezüek, négykezüek, számyalók, foghíjasok, erszénye- nyesek, rágcsálók, ragadozók, merőkörmüek, hasadtkörmüek, vastagbőrüek, fókanemüek és cetek leírása. — A második félévben: a madarak osztálya u. m. a ragadozó, könnyücsőrü, harkályfaju, vékonycsőrü, yarjune- mü, tyuk- és galambnemü, sztrucnemü, gázló és úszó madarak; és a halak osztályának leírása. — (Kézikönyv: Melczer Lajos, oktatás a természetrajz elemeiben. Pesten. 1815. 20 p. xr.) 3. Földleírás, hét. 2 ór. Első f. é. az egyetemes világ- és naprendszer, a föld és alakja, mozgása, körvonalai, övei, felülete égallja, részei — s Európának általános leírása. — A m. félévben: az ausztriai birodalom általán fogva, különösen pedig Ausztriai-főhercegség, Stájer-hercegség, llliria-királyság, Tirol fejedelmi grófság, Lombard, velencei királyság, Cseh királyság, Morva és Silézia, Galícia és Bukovina rajza. — (Kézikönyv: Melczer L. oktatás a földleírás elemeiben. Pesten 1845. 20 p. xr.) . 4. Történet, hét. 3 ór. 43 e. félévben: magyarhon története az ausztriai és magyarszármazásu uralkodók és török bitorlás alatt, vagyis 1526-tol 1687-ig. — A m. félévben: magyarország a habsburg- ausztria-lothringi ház örökös uralkodása alatt, vagyis 1687-töI 1847-ig. — (Kézikönyv: Dierner Endre, magyarhoni történetek- 2-ik kiadás. Pesten. 1846. 30 p. xr.) 5. Számtan, hét. 3 ór. Az e. félévben: a számvetés négy alapneme, egyszerű és összetett alakban. — A m. félévben: a törtszámok négy alapneme, a hármas és társas szabályok, bőven fölvilágosítva és közéletben előforduló példákon gyakorolgatva. — (Saját dolgozás és élőszóvali előadás szerint.) 6. Magyar-német nyelvtan: hét. 4. ór. Az e. félévben: magyar és német ejtegetések, ragozások, fokozások a fő-mellék-és számnevek valamint a névmások és névhatározókra vonatkozólag. — A m. félévben-, az igék különféle nemének eredete, származása, hajtogatása, rendes és rendhagyó, cselekvő és szenvedő alakban, határozott és határozatlan forma, az igehatározó, köt- és indulatszó használata, — elmélet—gyakorlatilag- tárgyalva; a szók és mondatoknak mind két nyelvrei kölcsönös élőszóvali és Írásbeli áttétele, folyvásti tekintettel a helyes- és szépírásra. — (Kézikönyv: Melczer L. magyar és német szó- és mondattan. Pest. 1842. 20. p. xr.) 7. Latin nyelvtan, hét. 8 órában. Elméletileg 6 félórában. 4a e félévben: a főnév ötnemü ejtegetése, a nem meghatározása, a melléknév végzeti és fokozati változta, a számnév és névmások osztályai. — 4 m. félévben: az ige négynemü és rendű hajtogatása, rendes és rendhagyó alakban, az igemód és igeidő képeztetése és származása, a hiányos és személytelen ige, a ré
