Tanodai hirlemeny 1846-1847
11 osztálytanító szokta beszedni. *) Ezen kívül azonban szedet még a gyülekezet minden egyegy növendéktől a beiratáskor, a protestánsoktól 1 ft 36 xrt, a nemprotestánsoktol illetőleg 4pftot. A mikből 48 p. xr mindannyiszor a tanodái kisebb pénztárba tétetik le apró tanszeri költségekre és a tanszolga fizetésére (ki a téli hónapokban 12, a nyáriakban 8 pftot kap havonként és egyrendbeli egész ruházatot; meg az egyegy visgálatkor 2 pftot) , a többi a főgondnok ur kezelése alá adatik, részint tanodái faköltségre, részint pedig, egyéb tanodái szükségek fedezésére. S im ennyiből állanak a tanodánk körüli fizetések. Némelly szülének érdekében volna még netalán tudni, mennyibe kerül, Pesten egy növendék kitartása, élelmi, **) szállási és egyéb költségre nézve ? mi áron szerezhetők a különféle mü-ügyességekre és nyelvekre a külön és magányszaktanitók ? sat. Ennek köztudomásra juttatását ezúttal más alkalomra kell halasztanunk. Mert sok dolog van még, a mit tanodái hirlemé- nyek utján megpendíteni üdvös volna, de nem lehet és nem is szabad mindent egyszerre tennünk és akarnunk. Dr. Tavassy Lajos. •) Lásd ide vonatkozólag a hirlemény végén a „tuduiealóknak“ 2-ik pontját. Egyébiránt, a mi a tandíjnak a növendékektöli beszedetését maga által az osztálytanító által illeti, erre nézve történt már több helyütti tanítói gyűléseken említés, mikint e pénzt tulajdonképen a gyülekezetnek kellene beszedetnie és a tanítónak csak biztosíttatnia, hogy annyi tandiji fizetést mindenesetre huzand, a hány mindannyiszor a növendéke? vagy hogy, már akár több', akár kevesebb növendék mellett, középarányu tandiji illetéket nyerend. Igaz ugyan, miszerint a tanító a munkás, és a növendék vagy tulajdonképen annak szülője a fizető (tehát nem is az a kinek érdekében a munka foly); de nem kell és nem szabad e téren a vi- * szonyt anyagi arány szerint mérni, sem nem szabad elfelejtenünk, miszerint tulajdonképen erkölcsi, ke- gyeletviszonyi téren állunk, a hol egyedül a szeretet és tisztelet a valódi és méltó díj, itt a jótétemény, anyagilag nem is mérhető, nem számítható, az anyagi jutalommal nem fizethető. Mert vagy épen semmit sem kellene a növendéknek a neveléstanitásért, e lelkére való hatásért fizetnie, vagy mindenét a tanítóval mint lelki szülével megosztania , a minthogy ő is mindenét osztja, azaz minden lelki birtokát kegyeltjével. Ezeknek nyomán kívánatos volna, a tandíjnak vagy egészbeni megszüntetése, vagy pedig a tanítónak legalább az alóli felmentése, miszerint ő felmérhetlen leganyagiatlanabb adományáért, egynéhány krnyi, vagy egynéhány forintnyi fizetést fogadjon el, s fogadja azt el épen a növendék kezéből, a kinek leikébe a magasztos tudományt, a kincsek kincsét oltotta. Egyébiránt erről, mint — nevelésszerű visgálat mellett tekintve valóban igen fontos tárgyról, szólándunk még másutt és más alkalommal. Itt elég volt e megpendités. Dr. T. **) A pesti gymnasiumnál tápda (alumneum) nincs, pedig illy élelmi segítség a szegényebb tanulókra nézve, vajmi jó volna itt is. Csaknem valamennyi protestáns, különösen ev. hazai intézet bir tápdát kebelében, és ennek végtelen jótéteményéről senki előtt sem lehet kétség, kivált ha elgondoljuk, hogy épen azok szoktak leginkább e jótéteményben részesülni, a kik tanszéki es egyházi—tehát a legcsekélyebb anyagi kilátású hivatalokra készülni szoktak, és ha ezeknek még kiképeztetésöket is nehezitenók, akkor netalán attól kellene tartanunk, hogy egyház és tanszéki hivatalra nem készülend senki; ennyire összefügg a tápda és a tansegélydij (stipendium) is, tanodáink sikeres működeimével és a Protestantismus mind anyagi mind szellemi életével. Pestnek már csak azért is jó volna tápdát nyitnia, hogy a fővárosi nö- vendékség tanodánkban még inkább vegyülhetne, szegények gazdagokkal, közellakók és helybeliek távolvidékiekkel; nézetem szerint mindig közszelemüebb azon tanodának hatása, mert sokkal inkább sze-’ me előtt tarthatja az egész haza képét — mint maga is egy egész haza kicsinyben, és a köznevelés köz célját, a melly, mint nyilvános intézet, minden rangú, vallásu és minden vidékbeli iljat egyesit kebelében közös tudományi és hazai cél felé. Egyébiránt lehet, hogy idővel Pest is nyitand tanulói tápdát; hogy a felállítandó prot. tudományegyetemnél vagy főoskolánál e jótékony intézet hiányozni nem fog, azt tán már előre is szabad hinnünk és remélenünk! Dr. T. 2 *
