Tanodai hirlemény 1845-1846
vajmi gyéren — mások alig látogatják meg, mit tudjanak hát tanodáinkról? lk . mondani, hogy ismerik növendékéit és életre valóknak találják; igenis 'de mím . Ugyaa egyszersmind mindenkinek, mikép neveljük őket ollyanokká és mennyit küzdünk miíi lsr i“®* véljük okét, tmlly csekélyszerüek eszközeink és erőnk, és mégis milly magasztosak0 és ha továbbá /an nálunk valami jó, terjesszük azt illy módon, és lm vannak gven-éink ^íJ lepleznok azokat; javuljunk inkább gyengéink felfedezése által. A’ hiba érzete és nvilt 7 lása már fél igazulás. ’S imez utóbbi állításomból következtetek még más üdvet is mit j a ~ nálatba hozandó programmok állal el lehetne érni. Azt t. i. ’ iasz~ Miszerint a’ programmok azon tanodára nézve , a’ mellynek kebeléből és a’ mellynek ér dekében kiadatnának, kétségkívül, — de remélhetőleg a’ többi protest iskolákra is reformha" tásuak leendnek. Minden bizonynyal követni fognák az illyen példát csakhamar más tanodák is. És igy megismerkedvén az egyik a’ másiknak szerkezetével, minden czélszerűnek felvételétől nem vonakodnék, a’ roszat pedig, egyik tanoda, mint a’ másik, kerülni törekednék. Sok megrögzött hibáit iskoláinknak csak úgy lehetend javítani, ha azokat nyilvánosan meg keilend Vallani. Már pedig e’ vallomás a’ legislegesetesben évi programmok által történhetik. De ha illyképen minden protest. tanodák programmokat adogatnának ki, akkor ama régen óhajtott tervileg valósított, és a’ négy superintendentiák közgyűlése által megerősített és éleibe lépte— tendőnek rendelt conformatio studiorum is, hamarább és könnyebben czélt érne. Mert mit ér rendelni, ha rendelményeinkről számot nem kérünk és nem láthatjuk, mennyiben foganalosít- tatának azok, mennyiben nem. Programmok által megismerhetné a’ szüle a’ tanodának szerkezetét, tanulmányi rendjét, fokozatát ’s a’ t. és már előre tudná, küldje-e, és mi végett, íiját ide vagy másuvá iskolába ? most pedig, vagy csak vaktában küldi, vagy pedig csak költségeá levelezés utján, néha meg csupán szárnyaló hírek szerint szerezhetvén tudomást, érzi magát vonatva valamellyik iskolához, vagy elidegenítve attól. És épen úgy vannak egyes tanulók, midőn más iskolákba mennek, a’ nélkül, hogy tudnák, nem vág-e épen a’ legközelebbi osztály, mellybe lépni kívánnak, helytelenül eddigi készületükbe, vagy nem fognak-e kénytelenek lenni ugyan azt ismételni, mit már egyszer hallgattanak ? Nem akarom említeni, miképen szolgáljanak még azonfelül a’ programmok az egyes tanintézetek közti értesülés és viszonyos közeledés eszközéül, ha hogy azokat egymásközt évenkint kicserélnék a’ rokonintézetek; mikint lehetne azok vezérlete nyomán, honunk tanítás álla- potjával, legalább statistice és tanszerkezetileg egyszerre megismerkedni; miképen lehetne ama feljebb említett honi és nemzeti részvétet vagy legalább figyelmet tanodáink iránt, igazi és állandó részvétté, pártolássá, sőt közvéleménynyé érlelni; — és miképen a’ bármelly valláson levő szüléknek — kik most tanodáinkról mitsem tudnak, bizodalmát, sőt tán segedelmét is reménylenünk ? Átmegyek immár, az illy programra szerkesztése módjára, a’ rovatezimek rendje éá tartalmának kijelelésére. *) Ismerek prot. tanodákat — és pedig ollyanokat, mellyeket virágzóknak ismer vagy legalább hisz a közönség lenni, de azok vizsgálatin, az egy igazgatón és néha egyik vagy másik tanítón kívül, kisem szokott jelen lenni. Ez aztán a’ részvét azon intézet iránt, hol gyermekeink emberekké képeztetnek. **) E’ szép eszmeterjesztési szokás különösen Némethonban divatozik, a tudományos tanodák (gymnasiu-. mok) és a’ tudományegyetemek között; amazok az év végével szoknak programmokat kiadni és szét— küldeni, — ezek, mivel főképen a’ tanítandó tudományok jelentése kedvéért szerkesztenek programmokat, minden tudományi félév (semester) kezdetével, — vagy ha végével, akkor már a jövő félév szamara. Illy évi hirleménylapokat szétküldenek aztán valamennyi rokonintézetekhez, cserébe amazokéit kapván. — így e’ szokás, mintegy tudós levelezéssé vált már a’ német tanintézeteknek és azok tanítóinak eeymáshozi simulása tekintetéből, a’mennyiben többnyire tudós értekezéseket is közölnek bennük A negyedévi tanév végével, (1842) a’ losonczi ev. progymnasium érdemes és tudós igazgató-oktatója TerrayK. ur ocs Jta közre egy rövidke programmot, a’ mellyet több iskolák igazgatóinak meg is küldött; csak hogy , mikint ezek viszonzásul mit sem küldhetének neki! Hasonlót tapasztaltunk az erdélyi Envedi fois o a r szero 18 »5-ben.