Az 1942 évben érettségizett növendékek emlékkönyve - Budapesti Evangélikus Gimnázium
Alsó osztályok története
12 fuitabb dolgokra is sor került: leggyakrabban osztálylapszerkesztési kísérletre. Több ilyen lap indult meg (rendszerint a fiaik közírói sikerére büszke papák anyagi támogatásával), de még a szülői szubventio ellenére sem jutott el senki a harmadik-negyedik számon túl, odáig is csak kevesen. * * * Mikor harmadikosok voltunk, Kubacska tanár úr nyugalomba vonult. Már elsőtől fogva tanította mindkét osztályt. Őrá, azt hiszem, mindig fogunk gondolni. Mert ki felejtheti el azt, mikor szokásos és csak alsós diákok között használható rendkívül közvetlen és szókimondó hangon magyarázatot tartott a mellékhelyiségek elhelyezéséről, és azok célszerű használatáról, vagypedig a remegő bűnös nebuló előtt annak a saját orrváladékán való hasoncsúszásnak esélyeit csillogtatta, amelyet az ő, a deli- quens nyaka ellen intézett tettleges inzultusa fog előidézni, ó volt egyébként az egyetlen tanárunk, aki azt a felfogást vallotta és vitte át a gyakorlatba, miszerint a nádpálca nem csak osztentatív célokra szolgál. .. * * * Az első bé-ben az azóta elhunyt szegény Sulek tanár úr tanított számtanra. Nagyon kedves, jóságos öreg bácsi volt. Egyetlen hibája: túlságosan jó volt, sokkal jobb, mint ahogy mi, rakoncátlan alsósok azt megérdemeltük volna. Nem is tudott haragudni senkire, sohasem volt komolyan szigorú és annyira szeretett bennünket, hogy büntetni sem tudott nagyon. * * * A negyedik bé-ben Kerecsényi tanár úr távozása után a német órákat Blázy tanár úr tartotta. Ő sem nagyon birt velünk — talán azért, mert ez volt első tanítási éve és a tanár úr még abban a tévhitben élhetett, hogy a negyedikes diák a létező legjobb teremtés, aki a világért sem tenne semmi rosszat. A leckékre rendszeresen kértünk haladékot, vagy letagadtuk őket. Minden esetben célt értünk: legfeljebb megszavaztatta az osztályt halassza-e el a vers megtanulásának határidejét egy újabb héttel vagy ne. (Az ilyen szavazások mindig teljesen egyhangúak voltak; hogy melyik irányban, — azt hiszem, nem kell említenem.) * * * 1 A béseket másodikban, harmadikban és negyedikben Vermes tanár úr tanította számtanra. Szerették és csodálták, mert —- a sokak számára unalmas — matematikát is olyan egyszerűen, világosan, sőt érdekesen magyarázta, hogy azt mindenki azonnal megértette. Valami rendkívüli előadókészsége és szuggesztív ereje lehetett az ötletesség és találékonyság mellett. Mert igazán nem lehetett
