Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története
IT szere napról napra fokozódó elkeseredéssé változtatja át, míg végre is a várva-várt nap, az oláhok kivonulása, november 16-án be nem következik. A várost még aznap este a magyar városparancsnok veszi át. Nagyrészben még a kommun előtt és alatt, de ezután is, különösen 1920-ban és 1921-ben, az északról jövő vonatok szinte ontják a menekültek seregét. A felvidékiek zöme, amely még mindig reméli, hogy csakhamar visszamehet, nem akarván messze eltávozni szülőföldjétől, Miskolcon keres menedéket. A miskolci menedék azonban legtöbbjüknek csakhamar második otthonává s ma már soknak nem is álmodott sírjává is vált. Megjelennek ezekkel egyidőben a megszállt felvidék menekülő hivatalai és intézményei is s közülök nem egy végleg Miskolcon gyökeresedik meg. Ide menekül a tótsóvári erdőigazgatóság, a kassai tankerületi főigazgatóság, a postaigazgatóság, a kerületi rendőrfőkapitányság, a felvidéki tanintézetek közül pedig az ungvári főreáliskola s az eperjesi ev. kollégium jogakadémiája és tanítóképzője. A miskolci bányabiztosság pedig a megcsonkítás következtében bányakapitánysággá épül ki. A város szeretettel fogadja a menekült intézményeket, ideiglenes elhelyezésükről gondoskodik s amidőn nyilvánvalóvá lesz, hogy a régi állapotok rövidesen nem fognak visszatérni, felismervén, hogy a maga részére való biztosításuk által a nagyvárosi létnek nemcsak dekórumait, hanem jelentékeny hatóerőit is feltalálja bennük, minden áldozatot meghoz, hogy részükre végleges otthont nyújtson. Az idemenekült intézmények legnagyobb részét sikerült is biztosítania. Csak a tankerületi főigazgatóság, a postaigazgatóság és a kerületi rendőrkapitányság olvadtak be más kerületekbe, a bekövetkezett leépítés során. Ezzel szemben azonban a kassai hadtestparancsnokság szerepét átvéve, Miskolcon nyert elhelyezést a nemzeti hadsereg egyik vegyesdandár parancsnoksága s Miskolc a székhelye a kerületi csendőrparancsnokságnak is. A felvidéknek ez a Miskolcra özönlése új energiákat hozott és nagy változást idézett elő társadalmi alkatában is. A tisztviselő és hivatalnok, különösen pedig a latejner elem megerősödése újabb és sok tekintetben másirányú kultúrális kívánságokat és vágyakat hozott magával, Miskolcnak a megcsonkítás következtében lényegesen megváltozott gazdasági helyzete és megerősödött jelentőségű új
