Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története
17 Ragályi azonban a templomot is ostrom alá véteti s Szendrei szerint ez alkalommal ég le és pusztul el azjavasi templom régi tornya.20) 1706-ban pedig Rabutin (császári generális tör be Miskolcra hadaival élelemért s amidőn megtudja, hogy Bercsényi a Szinva malmait már felégette előtte, bosszúból porrá égeti a várost, amelyből csak a templomok és a ref. lyceum maradnak meg épen.21) Ennek a kornak a fekete listája azonban mindezzel még koránt sincs kimerítve. A felekezeti viszálykodások újult erővel robbannak ki s csak a XVIII. század vége felé csendesülnek el. Közben csapás csapás után pusztítja a várost. 1672-ben nagy tűz, 1691-ben nagy felhőszakadás okoz hatalmas károkat. 1679-ben a pestis pusztít s 1500 áldozatot szed, 1710. és 1711-ben pedig újra fellép és 6000 életet rabol. A XVIII. században ezenkívül a földesúri viszonyból kifolyó terhek is szinte elviselhetetlen súllyal nehezednek a városra, amely e korban még mindig a diósgyőri koronauradalom tartozéka. A város, hogy autonómiája sértetlen maradjon, több alkalommal megváltja a földesúri jogokat s e megváltásokért erejét valóban meghaladó összegeket fizet.22 * *) A legnehezebb napok azonban a város anyagi helyzetére 1775-ben következnek el. Grassalkovich Antal gróf, a kincstári kamara elnöke, aki különböző praktikáival már ezelőtt is a legkegyetlenebb módon járt el a város polgárságával szemben, 16 évre zálogba veszi a királynőtől a diósgyőri uradalmat s oly magas váltságösszegeket hajt be, most már aj saját zsebére, a város polgárságán, sőt a nemeseken is, hogy a város anyagi ereje csaknem a tönk szélére kerül. A város ennek következtében, különösen a század vége felé, mindent elkövet, hogy a szabad királyi városságot elnyerhesse és a fojtogató terhektől szabadulni tudjon, tö-°) L. Szendrei i. m. II. 189—90. 1. Ennek az adatnak a hitelessége azonban ma már igen kétesnek tekinthető, mert legújabban bebizonyítást nyert, hogy a templom közelében álló harangtorony, amely Szendrei szerint a régi templomtorony helyett épült volna, több mint egy évszázaddal előbb épült fel, 21) L. u. o. II. 343. 1. és Borovszky i. m. 355. 1. A város 1703-ban 25 évre 40.000, 1731-ben újabb 25 évre 37.000 forinttal váltja meg magát, 1760-ban pedig, ugyancsak megváltás cimen 24.000 forintot fizet be a kir. kincstárba. Zsedényi Béla dr.: Miskolc 2