Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
III. RÉSZ. A miskolci szellemi élet megnyilvánulásai és problémái. - 11. A város áldozatkészsége a kultúra terén
161 kultúrális kiadása tehát 105.016 korona volt s ez az összeg a város akkori 1.471.354. koronát kitevő összes kiadásaira való tekintettel a város összes kiadásainak 7.6%-át jelentette. A kultúrális kiadások aránya tehát 1910 óta igen lényegesen 7.6 %-ról 11.8 %-ra emel- (kedett. Az 1910-ről szóló adatok szerint azonban Miskolc e 7.6 %-ra menő kultúrális kiadásaival az 50—70.000 lakosú városok akkori kultúrális kiadásainak átlagos arányán, amely 10.1 %-ot tett ki, alul maradt. Fölülmúlta e kategóriában Arad 17.5 és Nagyvárad 12 %-ra menő kultúrális kiadásával. Aránylag sokkal többet fordított továbbá kultúrális célokra a nagyobb városok közül csak példaként Budapest, amely 19.2, Szabadka, amely 16.3, a kisebbek között pedig ugyancsak példaként Komárom, amely 18.2 vagy Zombor, amely összes kiadásainak 17.6 %-át áldozta fel a kultúrális célok érdekében. A kultúrális kiadások ugyanekkor Szegeden 12.7, Debrecenben 9.3, Pécsett pedig 16.4 %-ot mutatnak. Igen valószínű tehát, hogy Miskolc a mai 11.8' %-kal sem foglal el előkelő helyet a városok kultúrális kiadásainak arányait feltüntető sorrendben, annál kevésbbé, mert e kiadások aránya azóta valószínűleg mindenütt megnövekedett. E helyezést azonban a már előadottakon kívül az egyes városok vagyoni helyzete is erősen befolyásolhatja, mert a vagyonosabbak lényegesen többet áldozhatnak a kultúrára, az egyetemi városoknál viszont a jelentősen nagyobb áldozatkészséget az egyetem által nyújtott különös előnyök indokolják. Jellemző adatként Miskolc város kultúrális áldozatkészségére tehát egyrészt csak a 11.8 % jegyezhető fel, amely önmagában is tekintélyes arány, másrészt pedig a legutóbb lefolyt 18 év alatti igen jelentékeny 7.6 %-ról 11.8 %-ra való, tehát 55 %-os emelkedés, amely mindenesetre erős bizonyíték amellett, hogy a város vezetősége e legutóbbi időkben a kultúrális szükségletek kielégítéséről folyton fokozódó mértékben gondoskodik. Erről tesznek tanúságot azok a rendkívüli kiadások, illetve beruházások is, amelyeket a város e legutóbbi évtized alatt a kultúrális célok érdekében tett. A város nagyobb kultúrális beruházásai ebben az időben a következők :
