Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929.
I. RÉSZ. A genius loci. - 1. Miskolc rövid története
12 nyitja,4) — amelynek valódi városi jellege azonban csak sokkal későbben, valószínűleg közvetlenül a mohácsi vész előtt kezd kialakulni. Könnyen megtévesztő körülmény e tekintetben, hogy az Avas alján elterülő Szinva-part, — melyet archeologiailag igazolhatóan már az ősember is felfedezett,5) — a letelepülés és a népesedés legideálisabb földrajzi feltételeit biztosította s hogy Miskole már a honfoglaláskor is szerepet játszott, mert amint Anonymus is feljegyzi, a honfoglaláskor Bunger kapta meg a Tapolcától a Sajóig terjedő vidéket „Miskoucy”-t és Győr várát, amelyet későbben Bunger fia Bors Borsod várával együtt egy vármegyévé olvasztott össze.6) Meg van tehát valóban a lehetősége annak, hogy Miskolcnak várossá való kifejlődése megindulhasson. Mindamellett nem itt, hanem Miskolc közvetlen környékén bontakozik ki a középkori kultúra. A benedekrendi szerzetesek Tapolcán7), Boldván, Kácson és Szárdon, a pálosrendiek Diósgyőrött, a Bükkben Szentléleken és Sajóládon, a ciszterciták pedig Apátfalván alapítanak monostorokat és apátságokat.8) A szerzetesek rendházai és a győri vár elszívnak tehát minden életenergiát Miskolc elől, amely felett 1241-ben még a mongoljárás is végigvonul. Szendrei az árpádkorabeli Miskolc történetét tárgyalva, arra a következtetésre jut, hogy Miskolc földje az ősi Bors családról már a XII. század elején királyi1 kézre jut9), e század végén pedig a 4) Szendrei szerint Miskolcot Zsigmond 1405-ben szabad királyi városi rangra emelte (II. k. 64. s k. 11.), Ulászló pedig e privilégiumot az által ismerte él, bogy 1512-ben megengedte a városi pecsétnek a szabad királyi városokat illető zöld viaszban való használatát. (II. k. 98. 1.) Ellene mond azonban ennek a Diósgyőrtől való függés, valamint az is, hogy a város követei sohasem szerepelnek az országgyűlésen. (L. Szabó Dezsőnek Szendrei könyvéről szóló kritikáját: Századok. 1906. évi folyami 151 1.) ') Miskolc őskori jelentőségét 1. a Borsod-Miskolci Múzeumról szóló fejezetben. ') Anonymus cap. 18. ') L. Marjalaki Kiss Lajos: Adatok a tapolcai apátság történetéhez. Miskolc 1926. 8) L. Borovszky Samu: Borsodvármegye története. Budapest. 1909. ») i. m. II. k. 3. 1.
