Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 5. A II. világháború évei
ben lakó tanulók hazamentek, a távolabb lakó tanulóknak a közelben lakó családok adtak ideiglenes menedéket a saját óvóhelyeiken. A felsőbb osztályos növendékeket erősen megterhelte a gyakran egész éjszakát kitöltő légoltalmi szolgálat. 1944. március 19-én következett be a német megszállás. Másnap dr. Jánossy István bátor beszédet tartott Kossuth halálának 50. évfordulóján. Beszéde kiállás volt a hagyományok megőrzése mellett és a német megszállás ellen. Március végén megszűnt a tanítás. Az érettségit 1944. áprilisában tartották. Az iskola létszáma ekkor 682 fő volt. Az 1943/44-es iskolai értesítő utolsó oldalát megrendítő sorok zárták: „Évkönyvünket avval az óhajtással zárjuk, legyen ifjúságunk mindenben méltó nemzetünk mai sorsdöntő korszakához. Vállaljon korához illő részt a család egyre szaporodó teendőiből. Önkéntes munkavállalással vegyen rész közérdekű feladatokból, de mindezek mellett se hanyagolja el szellemi továbbképzését. Csak így boldogulhat az egyre nehezedő iskolai feladatok teljesítésében. Vasárnaponként keresse fel az Isten házát. A Mindenható oltalmába ajánljuk iskolánkat, ifjúságunkat és a szülőket. ” Az épületet 1944. április közepén az 1. sz. honvéd helyőrségi kórház céljaira foglalták le, ezért szeptember elején a Deák téri Leánygimnáziumban tartották meg a javító- és pótvizsgákat. A tanítást is itt kezdték meg október 8-án. A tanítás délután 14-18 óráig rövidítve folyt. Az állandó légiveszély miatt a tanulók egy része nem jött el. Többen vidékre mentek, illetve a szülők nem engedték el gyermekeiket. Az osztályokat összevonták. Október végén a rendes tanítás felsőbb intézkedésre megszűnt. A közelben lakókat hetente egyszer fogadták a tanárok, és útbaigazítást adtak a tanuláshoz. A házi munka irányítására sokszorosított tanmeneteket adtak ki. Az EOL-ban, az 50. csomóban (Irattár, vegyes anyag 1939-52) fellelhető dokumentumok között található az az „állagjegyzőkönyv”, amely a következőket tartalmazza: „Kelt: Budapest, 1944. máj.ll. A Magyar Kir. Honv. Kincstár Kórház részére átvette az épületet. A gimnázium ingatlana eredeti állapotban állítandó vissza. ” Az épületbe a gyáli úti kórház helyőrségi kórháza hamarosan beköltözött, az internátusbán ápolónő szállást rendeztek be. Az 1. sz. helyőrségi kórház 1944. november végéig vette igénybe az épületet. A kivonulás után a Nemzetközi Vöröskereszt öt hétig gyermek- gondozót rendezett be. Az ostrom alatt az épület 7 kisebb belövést kapott. A tetőzet súlyosan megrongálódott, az ablaküvegek betörtek. Az épületbe 1945. január 13-án vonult be a Vörös Hadsereg. Kisebb alakulatai néhány hétre vették igénybe egyes helyiségeit. 51