Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 4. Szellemi virágzás a két világháború között
Az 1926/27-es tanévben alakult a Benczúr Gyula Képzőművészeti Kör. Oppel Imre festőművész-rajztanár a kör célját így fogalmazta meg: „Az ifjúság rajzi és festő tudásának kibővítése, a kézügyesség fejlesztése, a műtörténeti ismeretek gazdagítása, vetítettképes előadások segítségével, múzeumok látogatása által a műízlés fejlesztése, évenkénti kiállítások rendezése.” A következő szakosztályok működtek: építészeti, szobrászati, festészeti, galvanoplasztikái, lombfűrész-, repülőgép-modellező, irodalmi, sajtó- és propaganda-, könyvkötő, fényképészeti és filmszakosztály. A kör intenzíven tartotta a kapcsolatot az iskolából kikerülő vagy az iskolával kapcsolatban álló művészekkel. Segítségükkel alakították ki a képzőművészeti gyűjteményt. A 16-os számú Evangélikus Gimnáziumi Cserkészcsapat igen népszerű volt. Alapító tanára, első vezetője: dr. Loisch János volt. Nagy élmény lehetett az 1926-os nemzeti nagytábor, ahol 7 500 cserkész gyűlt össze, és az 1933-as gödöllői Jamboree. A cserkészcsapat adatai 1937-ben a következők voltak: létszám: 179 fő, rajok száma: 4. Az évek folyamán a cserkészet vezetői - a felelős tanáron kívül - sokszor az iskola volt diákjai lettek. Általában kéthetente tartottak foglalkozásokat. Felügyelő tanárai: Bogsch Sándor, Réz Henrik, Dengelegi Lajos, Sólyom Jenő, Csipkay Sándor és Endrődi Frigyes. Számos díszkivonuláson kívül rendszeresen kirándultak, nyáron 2-3 hétig táboroztak. A rászorulók táborozását anyagilag támogatták. Az 1942/43-as tanévben a többi középiskolához hasonlóan leventecsapatokat alakítottak. Az iskolában a leventék 3 csapatot szerveztek. Egy-egy csapatban 3 szakasz volt. A foglalkozások hetente 2 órában folytak, év végén hadi játékon vettek részt a budai hegyekben. A cserkészet nem volt kötelező, mégis évente közel 200 gyereket vonzott. Volt cserkészotthona, műhelye, könyvtára és rengeteg játéka. Sokakat vonzott a sok sportolási lehetőség, a nyári 3 hetes nagytábor. Az Ifjúsági Segélyegylet a tanulóktól szedett tagsági díjból támogatta a rászoruló tanulókat. Ingyen tankönyvet adott, vagy féláron lehetett tankönyvet kölcsönözni, érettségi vizsgadíjat fizetett, tandíjat, nyári táborozást, kirándulást támogatott, tejellátáshoz nyújtott segítséget. Egy-egy évben 2-300 tanulónak adtak tankönyvet. A tankönyvsegély forgalma évi kb. 2 500 könyv volt. Természetesen a tankönyveket év végén vissza kellett adni, hogy a következő évben ismét kioszthassák a rászorulóknak. Vigyáztak is a könyvekre a tanulók! A Diák Sportkörben kezdetben az atlétikai szakosztály volt a legnépszerűbb. Az atlétikai és játékszakosztályok a MAC jóvoltából a margitszigeti pályákon edzettek a tanár-elnök felügyelete alatt. Itt kezdett fejlődni Krepuska Géza, aki 100 m-en 11.4-et futott és rúdugrásban 595 cm-t 47
