Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 4. Szellemi virágzás a két világháború között

életű személy, végül tiszteletbeli tagok voltak az iskola mindenkori tanárai, és azok, akik érdemeket szereztek az iskola felvirágoztatása érdekében, ezért a választmány ajánlása alapján a közgyűlés taggá választotta. A tagok létszáma 1934-ben: 24 alapító tag, 531 rendes tag, 112 pártoló tag. Az értesítők rendszeresen beszámoltak az egyesület tevékenységéről. Az egyesületet 1948-ban az akkori kormányzat megszüntette.

Az iskola belső életére nagy hatással volt az 1924. évi középiskolai törvény. Az iskola a gimnáziumi forma megtartása mellett döntött. A görög nyelvet továbbra is oktatták. 1924-től megszűnt a felvételi vizsga (eddig a helyesírást, a beszédet és a matematikai készséget vizsgálták). Ez aztán később azzal járt, hogy az I. osztályban felvett 147 tanulóból 61-en érettségiztek (1935-43).

1926-ban kezdte meg működését az internátus a közeli Damjanich utca 28/b-ben azzal a céllal, hogy a vidéki tanulók részére családias otthont nyújtson, hazafias és vallásos szellemben nevelje őket. Az étkezésen, szálláson kívül lehetőség nyílt idegennyelv gyakorlásra, zenetanulásra, sportolásra, kulturális programokon való részvételre. Első igazgatója 12 évig Klaniczay Sándor volt, őt követte 1938-tól dr. Réz Henrik. 1926-ban 20 növendék jelentkezett, 1942-ben 51 bennlakó és 5 bejáró tanuló volt.

1928-ban dr. Hittrich Ödön helyett Mikola Sándor (1928-35) lett az új igazgató. Emléktáblája az iskola I. és II. emelet közötti lépcsőpihenő mellett található.

Mikola Sándor (1871-1945) 1897 óta tanított a gimnáziumban. Elsősorban a fizika, a fizika- tanítás kérdései izgatták, de sokat tett a korszerű matematika tanításért is. A fasori tanárok átal kidolgozott módszerek 1924-ben az országos matematika tanterv előírásai lettek. Szug- gesztív, hatásos módszerrel dolgozott. Tanításának érdekességével lekötötte tanítványait. Nagy képzettségű, mélyen gondolkodó tudós volt, oktató és nevelő tanár. - emlékezik róla tanítványa: Vermes Miklós. Több tudományos társaságnak tagja és tisztségviselője. Szerkesztette az Uránia és a Mathematikai és Physikai Lapokat. Tanulmányai külföldi és hazai szaklapokban jelentek meg. Rendszeresen írt népszerű tudományos írásokat lapokban, írt tankönyveket, iskolaügyi könyveket és cikkeket. Több kísérleti eszközt tervezett. A Mikola-csö- vet ma is használják az oktatásban. 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. A középiskolai fizika versenyeket róla nevezték el. Az Eötvös Lóránd Társulat 1961-ben Mikola Sándor-díjat alapított a kísérletező fizikatanítás legkiválóbbjainak jutalmazására.

1934-ben az iskolának 84 alapítványa volt, ebből 10 az iskola szükségleteire és a tanárok részére, a többi ösztöndíj volt. Az egyik legrégibb és legjelentősebb alapítvány 1830-ból való: a Glosius-Artner alapítvány. Emléktáblájuk 1904-ben került át a Sütő utcai épületből, amely most az iskola II. emeletén a díszterem bejárata mellett balról látható.

Az adományok jelentősen hozzájárultak az iskola szertárainak, könyvtárának, gyűjteményeinek gyarapításához. Jótékony célú adomá45