Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 6. Az iskola fejlődése 1873-1904-ig
vezett. Egyszerű, téglaburkolatú épületei Budapest jellegzetes arculatát formálták. Nevéhez fűződik a Vásárcsarnok, a fasori gimnázium és templom, a budapesti műegyetem központi könyvtára, az Országos Levéltár, más templomok és középületek megtervezése. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Riedl Frigyes (1856-1921) a pesti gimnáziumnak 1872-től volt tanulója, itt érettségizett 1874-ben. Hazai és külföldi egyetemeken tanult, majd a budapesti egyetemen az irodalomtörténet tanára lett. Az MTA és a Kisfaludy-Társaság tagja. Munkái átfogják az egész magyar irodalmat. Ezek közül az Arany Jánosról írt munkája jelentős. Több tankönyvet írt. 6. Az iskola fejlődése 1873-1904-ig Ebben az időszakban az iskola a pesti ág. hitv. evangélikus magyar és német egyház irányításával, az állam felügyelete alatt állt. Az iskolát a presbitérium által választott iskolai bizottság, élén az iskolai felügyelővel irányította. Az iskolát mind szervezeti, mind tartalmi kérdésekben a nagyfokú önállóság jellemezte. A tanárokat a tanári kar javaslata alapján az iskolafenntartó testület választotta meg rendes tanárnak. Az igazgatót is a tanári kar javaslata alapján választották három évre. Az igazgató összekötő kapocs volt az iskola és az egyház között. A tanári kar véleményét sok kérdésben kikérte az egyház. A pesti gimnázium véleménye, javaslata mindig komolyan esett latba. A tanári kar tagjai voltak többek között: Bőhm Károly (1873-96) filozófus, Fröhlich Róbert (1873-84) régész, Kari János (1874-82) orvos-sebész doktor, földrajz és természetrajz író, Lehr Albert (1873-98) irodalom- történész, Heinrich Gusztáv (1867-73) nyelvész, Pecz Vilmos (1877-91) klasszika-filológus, Petz Gedeon (1888-96) német nyelvész, Ráth Arnold (1876-1920) fizika szaktudós, Scholtz Ágoston (1871-84) matematikus, Weber Rudolf (1870-1910) német nyelvész, Tolnai Vilmos (1897-1906) nyelvész és irodalomtörténész. Bőhm Károly (1846-1911) már 10 éve volt az iskola tanára, amikor 1883-ban igazgatóvá választották. Igazgatósága idején az iskola virágkorát élte. Bőhm Károly (1846-1911) iskoláit külföldi egyetemeken végezte. A gimnáziumban lélektant és filozófiát tanított, tankönyvei jelentek meg. Rendkívüli munkabírása, hatalmas tudása, tevékeny alkotóereje folytán kimelkedett tanártársai közül. Mindenütt ott találjuk, ahol a tanítás ügye került szóba. Tevékenyen részt vett az iskola megújításában, a tervek bölcs magyarázatában, a törvények megfogalmazásában. Megalapította a Philoso- phiai Szemlét. Tagja volt az Akadémiának. 1896-ban a kolozsvári egyetem filozófia tanszékére nevezték ki. Főműve a többkötetes: Az ember világa c. sorozat. A Fasorban, a tanári szoba előtti folyosón látható emléktáblája, melyet Lux Elek készített (1928). 28 Bó'hm Károly igazgató
