Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 4. A nehéz 1850-1860-as évek

4. A nehéz 1850-1860-as évek

A szabadságharc bukása után válságos időszak következett. Az 1849-ben kiadott és 1850-ben Magyarországon is bevezetett „Entwurf” követelményeinek az iskola nem tudott megfelelni. 1854-től az iskola 4 osztályú középiskolává, algimnáziummá alakult, mert csak az az iskola nyerhette el a nyilvánossági jogot, vagyis adhatott érvényes bizonyítványt, amely az Entwurf követelményeinek megfelelt.

Az 1850-es évektől adtak ki bizonyítványt, ahol az egyes tantárgyak osztályzatai is szerepeltek.

A gimnázium tanulója volt Schulek Frigyes - később építész.

Schulek Frigyes (1841-1919) az 1849/50-es tanévben tanult a gimnáziumban. Számos magyarországi neogótikus stílusú épület tervezője. Leghíresebb épületei közé tartozik a Mátyás-templom újjáépítése.

Ezekben a nehéz években bensőséges viszony alakult ki a piarista gimnáziummal. A tanítványok jó része ott folytatta tanulmányait pl. Győry Vilmos. Később a piaristák rendszeresen az új díszteremben tartották hangversenyeiket.

Győry Vilmos az 1851/52-es tanévben a II. humanitási osztálynak volt a tanulója. Ebben az időben a pesti ev. gimnázium nem volt teljes, ezért a pesti piaristáknál folytatta tanulmányait. Nagyműveltségű lelkész volt, aki irodalmi tevékenységével is kiemelkedett.

1851-ben Pesten 6255 evangélikus élt, legtöbbjük a Belvárosban, a Terézvárosban és a Lipótvárosban. A zsidó lakosság száma ekkor 20 779, zömük a Terézvárosban és a Lipótvárosban élt, tehát az evangélikus gimnázium közvetlen szomszédságában.

Az 1850-es években megújították a tanári kart, a tantervet, átszervezték a pesti evangélikus oktatást. Tervbe vették a négyosztályú elemi iskola, a hatosztályú leányiskola és a teljes nyolcosztályú gimnázium kialakítását.

Az „Entwurf” előírta, hogy a gimnáziumban 12 rendes tanár, de legalább 8 rendes és 2 rendkívüli tanár legyen, az algimnáziumban hat rendes tanár. Kötelezővé tették a szakoktatási rendszert, de az I-IV osztályban meghagyták az osztályrendszert. Az igazgatói állást állandósítani kellett, valamint a filozófia és fizika tantárgyak bevezetését is előírták. Súlyosbította a helyzetet, hogy az 1848/49-es szabadságharc után az evangélikus egyház alkotmányát 1854-ig felfüggesztették.

Az átmeneti hanyatlás az iskola életében rövid ideig tartott. A külső körülmények kedvezőbb irányban megváltoztak, új, gyors fellendülés kezdődött. Ebben a munkában kiemelkedő szerep jutott Székács József rna22