Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
IV fejezet: Leányoktatás - Veres Pálné-Intézet - leánykollégium - leánygimnázium - 5. A nehéz évek 1945-48-ig
5. A nehéz évek 1945-48-ig 1945. március 21-én a Budán lakó tanárok a Ferencz-József híd megnyitásával munkába állhatták. Ekkor a beírt tanulók száma: 700 volt. A bejáró tanulók a hét egyes napjain jártak be, számuk 500 fő volt. A többiek miniszteri utasításra otthon készültek, illetve a hét bizonyos napján jöttek iskolába. A tanév során több menekült tanár kapott beosztást, akik az ország különböző városaiból kerültek Budapestre, és a hiányzókat helyettesítették. Két tanár katonai szolgálatban volt. 1945. június 28-án Weltler Jenő vezetésével az énekkar nagyszabású hangversenyt rendezett a Molnár u. 11-ben - a Katolikus Kör kamaratermében - a helyreállítási költségek fedezésére. A Protestáns Árvaháznak 1 000 pengőt juttattak. A MADISZ (Magyar Diák Szövetség) működésén kívül más egyesületi munka a tanév folyamán nem folyt. Az 1945/46-os tanév 13 osztállyal: 606 tanulóval és 25 rendes tanárral indult. Rendes tanári kinevezést kapott: Bánkúty Judit (faMfojttörténelem), Habersack Gerda (angol-német) és dr. Kállai Erzsébet (latin-történelem), mindhárman az iskola volt tanítványai voltak. Új tanárok az iskolában: dr. Remport Elek a fiúgimnáziumból és Hauser Henriette a kolozsvári református gimnázium testnevelő tanára. Ez évben az öt külföldre távozott tanár közül három visszatért. Továbbra is távol volt: dr. Dömötör Miklósné és Káply Elemér. Nehézséget jelentett, hogy a tanév során hárman hosszabb ideig betegszabadságon voltak. Dr. Bánkúty Dezső betegszabadsága alatt (1946. május 10-től) dr. Remport Elek látta el az igazgatói teendőket. Az osztályok elhelyezésével gondok adódtak. Voltak 70-es létszámú osztályok, habár a tanulók a nagy hideg miatt a téli hónapokban nem tudtak bejárni. A teremhiány miatt a párhuzamos nyelvi órákat nem tudták megtartani, a szakórákat az osztálytermekben tartották, így a kísérleteket nem lehetett bemutatni. A rajztantermet az egyház dán konyha részére vette igénybe. A nyelvtanításban változás állt be. A szülők kívánságára az első idegen nyelv az angol volt. Emellett lehetett választani németet, franciát és olaszt. A minisztérium és a szülők támogatásával megindult az épület tatarozása, a kiégett ajtók és ablakok pótlása, üvegezés, a tető rendbehozása. A fűtéssel is sok baj volt. 1945. október 21-től 6-6 félórában másnaponként jártak be a tanulók, mert csak 3 termet tudtak fűteni. A téli szünet 1 hónapos volt. Ezután csak egy termet tudtak fűteni, ezért minden osztály hetente csak egyszer járt be. Február 9-től két tantermet, március 18-tól az összes tantermet fűtötték. A nehéz körülmények ellenére a tanítás a lehető legnagyobb gondossággal folyt. 108