Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 1. A pesti evangélikus gyülekezet magalakulása
I. fejezet A PESTI EVANGÉLIKUS OKTATÁS KEZDETEI 1. A pesti evangélikus gyülekezet megalakulása Az iskola története szorosan összefügg a pesti evangélikus gyülekezet történetével. II. József felvilágosult uralkodó 1781-ben kiadott Türelmi Rendeletével lehetőség nyílt, hogy az evangélikusok megtelepedjenek Pesten. A gyülekezetét 1787-ben 50 család alapította Glosius Sámuel felügyelő és Liedemann Sámuel János gondnok vezetésével, gr. Beleznayné b. Podmaniczky Mária és a Pongrácz, Teleki, Földváry, Prónay, Podmaniczky család tagjainak támogatásával. Lelkészt és kántort alkalmaztak. A város belterületén, a „Bádog kalaphoz”, más forrás szerint „pléhkalaphoz” nevű házban - a mai Irányi u. Váci u. sarkán (az Irányi u. 14. sz. alatt) - helyiséget béreltek istentiszteleti célra. Itt indult meg 1788-ban egyetlen teremben az oktatás a kántor vezetésével, akinek feladata volt, hogy a kisgyermekeket az alapismeretekre oktassa és vallásos szellemben nevelje. Az első egyosztályos elemi iskola tanítói feladatát a gölnicbányai születésű Seyfried Antal látta el. A gyülekezet 1792-ben vásárolta meg - Coburg Josiás herceg közbenjárásával a katonai és polgárai hatóságok engedélyével - a Kohlmarkt (Káposzta-piactér) melletti területet, amelyet ma Insula Lutherana, magyarul „Lutheránus-Sziget” néven emlegetünk. Először iskola épült, utána templom Az 1790. évben az országgyűlésre összegyűlt evangélikusok, a legerélyesebben hozzáláttak a vallási és iskolai szabadságuk biztosításához, így született törvény az 1790/91. évi 26. t. cikk „A tanügyi autonómiáról”: ,/\ vallás szabadságához tartozik a nevelés is... az evangélikusok a birtokukban levő felsőbb grammatikai és elemi iskolákat megtarthassák és ilyeneket mindenütt nyithassanak, teljes jogával és szabadságával annak, hogy tanítókat, mestereket, tanárokat, rektorokat, alrektorokat hívhassanak meg, elbo9
