H. Hubert Gabriella, A sajókazai Radvánszky-könyvtár története. Szeged 1998.

III. Radvánszky Kálmán és a könyvtár története 1945 után

Ez utóbbiak közé tartozott például a Londonban 1664ben kiadott angol nyelvű Zrínyi életrajz,

24

5 amely nem volt unicum. Az Akadémia főtitkárával, Szily Kálmánnal 1911-ben folytatott levelezésből tudjuk, hogy ő maga vásárolta, s ezért később is különösen kötődhetett hozzá: „Méltóságos Úr! Volt nevelőnk, Dr Baros Gyula úr közölte velem tegnapelőtt, hogy vele való beszélgetés közben Méltóságod hajlandónak nyilatkozott az én angol Zrínyi-életrajzomnak az Akadémia könyvtárában, illetőleg az ott lévő British Museum catalógusában utána nézni. Nagyon köszönöm Méltóságos úr ezen szíves figyelmét, és mivel egyhamar nem igen kerülök fel Budapestre, élni is fogok kegyes felhatalmazásával. E célból levelem túloldalán leírtam könyvem pontos címét. Igen kíváncsi vagyok, hogy mily eredménnyel fog járni Méltóságod utánajárása." Az egy héttel később Szily Kálmán válaszát köszönő levelében írja: " Szíves felhatalmazása következtében, ha legközelebb Budapestre megyek, fel fogom keresni Méltóságos urat Zrínyi életrajzommal."

246 Ugyancsak személyes kötődés miatt őrzött egy kevésbé értékes kolligátumot. A Nadányi János és Zermegh János műveit tartalmazó kötetet a possessor-bejegyzés szerint Radvánszky Kálmán vásárolta: „1910 I/31-én vettem Thaly Kálmán könyvtárából." Magától értetődik, hogy az 1699-es unicum nagyszombati Balassi—Rimaykiadást, amelyről, mint láttuk, cikket is írt, magánál tartotta. A legnagyobb kincshez, a Balassa-kódexhez kettős szállal kötődött: a család már a 17. század óta őrizte, ráadásul ő maga vette meg a család radványi ágától. 24

5 The Conduct and Character of Count Nicholas Serini [...]; RMK III. 7681. 24

6 MTAK Kézirattár, Ms 1162/11-12. 91