H. Hubert Gabriella, A sajókazai Radvánszky-könyvtár története. Szeged 1998.

I. Radvánszky Béla, a sajókazai könyvtár (és levéltár) megalapítója

rendszer méreteiről, a polcok számáról. Maga tervezte meg íróasztalát is. 1.2. A. könyvtár állománya, gyarapítása Az 1863-ban alapított könyvtár egy kisebb családi könyvtárra épülhetett,

3

5 és 1885-ben már 5000 kötetből állt, rendezetlen állapotban: „Legnagyobb részt Magyarország történelmére vonatkozó művek vannak benne, körülbelül 40 kézirat s számos régi nyomtatvány. [...] A német, francia s angol művek az egésznek mintegy hatodát képezik. A tulajdonos évenként 500 frtot fordít könyvvásárlásra s 300-at bekötésekre."

3

6 A 40 kézirat között talán a legértékesebbek az ún. Rimay-Madáchkódexek voltak:

3

7 3 kötet, mely füzetekből tevődött össze,

3

8 és a 17. század első harmadában keletkezett. Az EOK-ban ma is őrzött kevésbé értékes kéziratok nagy része 19. századi. Van köztük családi vonatkozású is: Rozgonyi József sárospataki professzor filozófiai előadásainak jegyzete, melyet Bárczay Ferenc írt le az 1803/04-es tanévben. Radvánszky Béla édesanyja Bárczay Karolina volt, az ő révén kerülhetett a sajókazai könyvtárba a fenti kézirat. Mint az osztályt jelző bélyeg is mutatja, a bekötött kéziratokat is beosztották a megfelelő szakba, s a könyvekkel együtt tárolták őket. Voltak 3

5 Az EOK-ban található sajókazai könyvek között pl. Radvánszky Béla testvérének, Saroltának a bélyegzőjével ellátott kötetek is vannak. 3

6 Magyarország kôsç és magánkönyvtárai 1885-ben, szerk. GYÖRGY Aladár, Bp, 1886, 447. 3

7 STOLL Béla, A magyar kéziratos énekeskönyvek, és versgyűjtemények bibliográfiája (1565-1840), Bp, 1963, 48. sz. 3

8 A füzetek tartalmát ld. Regi Magyar Költök Tára XVII. s%áZad, 12. kötet, sajtó alá r. VARGA Imre, CS. HAVAS Ágnes, STOLL Béla, Bp, 1987, 663-665. 18