H. Hubert Gabriella, A sajókazai Radvánszky-könyvtár története. Szeged 1998.

I. Radvánszky Béla, a sajókazai könyvtár (és levéltár) megalapítója

én kézhez vett engedély alapján az egyházközség 1784-ben nyilvánosan megszerveztetett radványi és sajó-kazai Radvánszky Ferencz felügyelősége és Trenchény Sámuel lelkészkedése mellett, amikor is az anyakönyvezés ezen egyházban kezdetét vette. 1787-ben lelkészlaképítés a radványi és sajó-kazai Radvánszky Ferencz által adományozott telken, ki 1791-ben adományozza az egyház első harangját is. 1803-ban választatott az első tanító: Medveczky András. 1804-ben épült az iskola és a tanítólakás. Eredménytelen kísérletek után radványi és sajó-kazai Radvánszky Albert egyház felügyelő. fáradozása következtében és az ó örökösei, valamint a Gusztáv Adolf Egylet hathatós támogatása folytán 1858-ban kezdetét vette a templom építése, mi 1869-ben befejeztetvén, a templom december hó 19-én szenteltetett fel. 1872-ben és 1905-ben az első harangot újra öntették radványi és sajó-kazai báró Radvánszky Géza és Béla. 1873-ban az egyház beszerzi a második harangot, melyet 1917-ben hadviselési célokra igénybe vett a hadvezetőség. 1889-ben adományoztatott a keresztelőké. 1903-ban az oltárképet adományozza radványi és sajókazai báró Radvánszky Béla egyházfelügyelő, fiai: Kálmán és Béla, konfirmációja alkalmából. 1925-ben állíttatta ezen emléktáblát báró Radvánszky Kálmán egyház felügyelő. Mindezen alkotások szolgálják továbbra is Isten dicsőségét!" A hegyaljai egyházmegye történetének névtelen krónikása így örökítette meg a sajókazai kezdeteket (ld. Sajókaza, Gyülekezeti Irattár, A hegyaljai egyházmegye történetének vázlata 1800-tól 1950-i£\ „Radvánszky Ferenc Miskolcon vezeti a hívek egyházközséggé tömörülésének munkáját. 1783. aug. 21-én kelt királyi helytartótanácsi végzés értelmében a miskolci evangélikusok jogot nyertek magánistentisztelet tartására és lelkész választására. [...] Ugyancsak a Radvánszky-családhoz fűződik a harmadik Borsod megyei egyházközség létrehozatala, a sajókazai gyülekezeté. A Türelmi Rendelet után a Radvánszky-család közbenjárására 1784-ben alakult meg újra a sajókazai gyülekezet, miután 1681-ben megindult élete valamikor az elnyomás következtében megszűnt. Átmenetileg Kurittyán volt a lelkészi állomás, ahol a Radvánszky-család másik ága lakott. A régi sajókazai jegyzőkönyvek arról tesznek említést, hogy azzal az érveléssel kell a Radvánszky-családtól lelkészi javadalmi földet kérni, mert éppen ók hozták át Kurittyánból a lelkészi állo13