Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]

42 tásra 12.894.87 pengőt fordított; tandíj elengedésben részesült 526 joghallgató 23.629 pengő erejéig, kórházsegély címen 1060 pengő került kiosztásra, jutalom és ösztöndíjban 1532.15 P, segélyegyleti alapból 14.057.24 P került kiosztásra és a Horthy ösztöndíj segély 2607.— P volt. Az 1936/37— 1942/43. tanévekben a jogászifjúság segélyezése készpénzben volt összesen 55.730.26 P. Ez a szép eredmény kommentárra nem szorul. Végül meg kell emlékeznünk, hogy 1935-iki pártfogósági közgyűlésünk óta (1935 szept. 28.) az ősi pártfogóságnak nagynevű és jeles tagjai költöztek el az élők sorából, akik nevüket főiskolánk történetébe valamennyien aranybetükkel írták be. Ezek között időrendi sorrendben haladva, eltávozott tőlünk Ludmann Ottó 1936 febr. 21-én, az eperjesi Kollégium tanárainak nesztora és polihisztora, a Kollégiumnak több ízben volt rektora; Geduly Henrik püspök 1937 febr. 18-án hunyt el; hittel és buzgalommal két évtizeden át keményen és erélyesen harcolt szóval és tollal az Eperjesről Miskolcra menekült jogakadémia megmentéséért, s védelmezte az egyetemes egyháznak főiskola felállítására és fenntartására vonatkozo jogát. — 1937 december 3-án távozott az élők közül dr. Szlávik Mátyás, aki a jogakadémián 1885/86-tól 1919-ig a bölcs észettörténeti és művelődéstörténeti speciálkollégiumoknak lelkes és buzgó nyilvános rendes tanára volt és több ízben viselte a Kollégium rektori tisztét is. — 1938 október 24-én halt meg dr. Dómján Elek püspök, ki az újonnan megszervezett jogakadémia igazgató-választmányának — meg püspöki méltóságának elnyerése előtt — első egyházi elnöke volt, aki sok meleg szeretettel és megértéssel intézte és irányította főiskolánk fejlődését. 1939 január 24-én hunyt el dr. Schneller István ny. egyetemi tanár, aki magas ivelésü pályaját az eperjesi Kollégium theológiai akadémiáján 1874/1877-