Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]

24 6000 frt lefizetése ellenében újra visszakapták az addig katonai raktárnak használt kollégiumi épületet. A súlyos megpróbáltatásokon átment Kollégiumot most, hogy otthonába mégis visszatérhetett, újjá kellett szervezni és a fenntartók, pártfogók és tanárok egyaránt nagy lelkesedéssel látnak hozzá az új feladatok megvalósításához. Roskoványi István vidéki felügyelő sürgeti a megszüntetett jogi tanszék felállítását és nagyobb összeget bocsát erre a célra rendelkezésre. 1815-ben megindult újra a szokásjog tanítása. Tomkaházi Thomka István, majd az országoshirü Csupka András nagy gyakorlati érzékkel indítják meg újra a jogtanítást Eperjesen. A Kollégium új fejlődés előtt állott és csakhamar a XIX. század reformeszméinek hazánkban leghatdlmasabb fellegvára lett. A francia forradalmi eszmék nálunk csak a XIX. század első felében bontakoztak ki és a tanügyi reformok is ekkor tűntek fel. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi, a vallásegyenlőség, a tudományos kutatás szabadsága döngetik a Kollégium kapuit és a tanárok közül Greguss Mihály és Vandrák András az új eszmék lelkes hirdetői. Greguss Tübingenből és Heidelbergből hozta magával ezeket a szabadelvű eszméket és a nemzeti megújhodásnak lelkes szószolója. Tárgyait: a filozófiát, statisztikát és történetet, mint úttörő, magyar nyelven tanította és a „Kollégiumi Magyar Társaság" alapításának (1827) is ő volt egyik főmozgatója. Greguss enciklopédikus műveltsége, liberális gondolkodása mély hatás-t váltott ki tanítványainál, akiknek sorában ott látjuk 1816—19-ig Kossuth Lajost. A Kollégium maga is magyar nyelvű intézetté alakult át és intézetei külön iskolatípust vettek fel, de a Kollégium egysége azért fennmaradt. A szabadelvű eszmék termékenyítőleg hatnak a Kollégium belső életére és Kossuth Lajos is Eperjesen ismerkedett meg a liberális es nemzeti megújhodást hirdető koreszmékkel. Nemzeti és tör-