Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]
14 ni muzsáji Wittnyédi István, — aki már az eperjesi ev. Kollegium országos jelentőségét mérlegeli, — egymaga 6.000 forintot, a Keczer-család pedig 10.000 forintot ajánlott fel az épület költségeire és rövidesen, egy éven belül 50.000 frt. állott rendelkezésre. Ez a nagyszerű eredmény mutatja, hogy az akkori protestánsok mennyire szívükön viselték a Kollegium ügyét, hogy ily áldozatkészséget tanúsítottak. Mindenki érezte és tudta, hogy az eperjesi Kollegium jelenti a felvidéki protestantizmusnak megmaradását. Maga a város felajánlotta az építendő nagy intézménynek (Certum Collegium Scholasticam) a főtér legszebb helyét, továbbá egy nemesi birtokot s azonfelül a luzsánkai részbirtokot is odaajándékozta e célra. Megállapították a Kollégium hármas célját is, hogy legyen ez a Kollégium: „A mindenható Isten tiszteletének temploma, az igaz tudományok univerzitása és a hazaszeretet bevehetetlen vára örök időkön át." A Kollégium célkitűzése valóban a legnemesebb volt és a fentebbiekben páratlanul klasszikus formulázást nyert. A Kollégium alapkövét 1666 április hó 6-án ünnepélyesen elhelyezték, de csakhamar betiltotta I. Lipót király az építkezést, mivel főiskolát királyi engedély nélkül építeni tilos volt. A felsőmagyarországi evangélikus rendek és Eperjes sz. kir. város csak kemény harcok után folytathatták az építkezést, hivatkozván arra, hogy nem akadémiát, hanem csak teljesebb gimnáziumot kívánnak építeni. A Kollégium, Felsőmagyarország protestantizmusának és a magyar nemzeti törekvéseknek a végvára, 1667 április hó 16-án elkészült és átadták nemes rendeltetésének. Az egész Kollégium tíz évfolyamból állott, amelyben a 7-ik évfolyam a logikusoké, a 8-ik a gyakorlati bölcsészeké, a 9-ik a fizikusok és metafizikusoké és a 10-ik a hittan hallgatóié volt. Némi jogpolitikai ismereteket a 9-ik évfolyamban adtak leő. Sturm pedagógiai rendszerének hatása érezhető a Kollégium tanrendszerében is, de annyiban látunk
