Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.

I. A hesszeni eredetű telepesek otthoni sorsa mint kivándorlásuk oka. A tolna-baranya-somogymegyei gazdasági és népességi viszonyok, melyek lehetővé tették a bevándorlást.

10 dorlásra eltökélt alattvalók tekintettel a közel jövőben várható újabb adóemelésre, nem hallgatnak semmiféle ígéretre, mivel urodalmi tartozásukat messze felülmúló adósságaikat nem fogják megfizetni tudni, aminek oka az általános hitelpangás mellett az a körülmény, hogy a vadkár folytán földjeik elértéktelenedtek.

1

4) Az eddig említett körülmények miatt nemcsak elégedetlen volt Hesszen lakossága, hanem elszegényedése is mindnagyobb mértéket öltött magában a népben és oktalan életmódjában rejlő okok miatt is. Oktalanul anyagi erejüket felülmúló költségekbe verték magukat az alattvalók különösen családi ünnepélyek, ú. m. keresztelők, kézfogók és lakodalmak alkalmával. Ugyanez volt az eset temetések és halotti torok alkalmával. A hesszeni fejedelmek ismételten adnak ki rendeleteket az ilyen fényűzések ellen (pL 1695, 1700, 1703, 1712.), hogy megakadályozzák a nép további elszegényedését. Megtiltják a „búcsúk" (Kirchmette) alkalmával szokásban levő tivornyákat és költekezést, szabályozzák a táncmulatságokat, megtiltják az ünnepek harmadik napjának megtartását s az apostolok nevenapjának megünneplését, mint amelyek legtöbbnyire csak dorbézolásra, ivásra, verekedésre, táncra és egyéb erkölcsi kihágásokra szolgáltattak alkalmat.

1

5) A heszszeni gyülekezetek levéltáraiban több olyan a XVII. sz. végéről és a XVIII. sz. elejéről való rendeletről történik említés, melyeket a tartomány urai nemcsak az erkölcsiség megszilárdítása, hanem a nép elszegényedésének megakadályozása érdekében is adtak ki.") A hesszeni lakosság elszegényedését az említett okokon kívül különböző elemi csapások és járványok is növelték. Az 1694-ik évben igen szigorú volt a tél s nagy dögvész pusztított a nagyobb állatok között.

1

7) Majd 1695-ben nagy áradások pusztítottak. Rengeteg volt az egér, melyek óriási károkat okoztak a vetésekben. Egy eddig ismeretlen madárfaj pedig leette a vetések érett kalászait. 1704-ben nagy dögvész pusztított a juhállomány között, úgyhogy falkaszám pusztult. A betegséget állítólag mérges ködök okozták, melyeket a birkák beleheltek. Tekintve, hogy 1

4) Hessisches Staatsarchir, Darmstadt fol. XI. 46. 1

5) Kirchenkronik, Queck, Felsőhesszen. 1

6) Kirtorf, Ahlsfeld, Meiches stb. 1

7) Kirchenkronik, Queck