Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
IV. A hesszeni eredetű telepesek közelebbi származása. Hesszeni eredetű telepescsaládok kimutatása.
56 kétségtelenül kimutatható, Hesszennek az említett vidéktől északkeletebbre eső részeiből vándoroltak be. Mások a Darmstadt-tól keletre eső Odenwald-ból érkeztek új hazájukba. A vadregényes Vogelsberg Felsőhesszenben és az Odenwald Délheszszenben szolgáltatta főképpen Tolnamegye hesszeni eredetű protestáns németségét. Közéje vegyültek aztán a Pfalzból és Württembergből érkezett kisebbszámú telepesek s itt-ott egyegy család más németországi tartományból. Érdekes jelenség, hogy azok a tolnamegyei protestáns telepescsaládok, amelyeknek őshazája történeti módszer segítségével kimutatható, túlnyomórészben hesszeni eredetűek. Ebből is arra kell következtetnünk, hogy a szóban forgó telepeslakosság zöme Hesszenből származik. A telepesek utódainál azonban a Hesszenből való származás a legtöbb esetben idővel feledésbe ment. Ugyancsak érdekes és megjegyzésre méltó dolog, hogy egyes a telepítéstörténettel foglalkozó írók a Bánát és Bácska betelepítését ill. protestánsoknak idetelepítését II. Józsefnek tulajdonítják s III. Károlynak e területek benépesítésére irányuló telepítési tevékenységéről nem szólnak. Említettük már fentebb Torzsa esetét. Pedig a fentiekből világosan kitűnik, hogy III. Károly mily élénk tevékenységet fejtett ki a Bánát benépesítése érdekében s hogy a tolnamegyei hesszeni eredetű telepesek is oda voltak szánva s csak Mercy gróf révén jutottak Tolnába. A heszszeni kivándorlók másik része el is jutott Délmagyarországba, a Bánátba ill. Bácskába. Ezért állt fenn rokonság a tolnai és bácskai német telepesek között s ezért akadtak olyanok, akik valamilyen oknál fogva otthagyták a Bácskát s ideköltöztek Tolnába, ahol rokonaik voltak. Pl. Felsőnánán a „Bacsker-Janson"-család. Hogy a tolnai telepes protestáns németség főképpen heszszeni eredetű, e mellett többféle bizonyíték szól. Ismeretes a kivándorlás virágkorából (1721—1724) egy már említett névjegyzék a kivándorlottakról 2), amely számos elköltözöttnek a nevét és származási ill. előbbi lakóhelyét tünteti fel. Ha ezt a névjegyzéket Varsád, Kistormás, Gyönk, Kismányok, Györköny s a hozzátartozó filiák, mint Felsőnána, Majos, Izmény, Mucsfa, Kalaznó az 1720-as évekkel induló anyakönyveivel összehasonlítjuk, azonnal megállapíthatjuk egy csomó telepesnek a származási he2) Staatsarchiv, Hessen-Darmstadt, XI.
