Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
III. A hesszeni protestánsokat telepítő földesurakról és birtokaikról. A magánföldesuri telepítések feltételei. - b) Más olyan földesurakról és birtokaikról, akik szintén telepítettek hesszeni eredetű protestáns bevándorlókat.
53 szolgáltat vagy a sopronmegyei Egyedre vagy Pécsre. 1 8) A szerződés feltételei már nem oly kedvezőek, mint Mercy vagy Meszlériyi györkönyi földesúr telepítési feltételei. Schilson bárónak, kit még csak 1715-ben ismert el az országgyűlés magyar állampolgárnak, Bonyhádon a sopronmegyei Szécsényben és Egyeden voltak örökös birtokai. E család később eltűnik a megyéből. Bonyhádon 1724 körül telepednek le Kún Ferenc és Schilson báró engedelmével hesszeni eredetű protestánsok. Hidason is Kún telepített hesszeni németeket, Mórágyon a Perczel-család volt a telepítő. Ez utóbbi telepítések is az 1720-as évek elején történtek. Tófűn és Mekényesen, 1720 ill. 1735 körül telepítenek le hesszeni bevándorlottakat. Baranyában egyedül Hidas és Tófű voltak elsődleges protestáns települések. A mekényesi telepesek Zombáról érkeztek. Somogy megyében Kötcsén az ottani különböző földesurak engedelmével telepednek le, főként Tolna megye különböző községeiből érkező hesszeni eredetű németek. Itt csak Mocsolád tekinthető elsődleges hesszeniekkel vegyült német településnek. Az itteni lutheránusokról már 1723-ban történik említés. Tolna megyében is keletkeztek túlnyomó részben hesszeni eredetű másodlagos telepes községek, ill. lutheránus gyülekezetek. így 1745-ben Murgán telepedett meg 30 család, melyek között szintén a legtöbb hesszeni eredetű. Ezek is csak Tolna megye egyes községeiből költözhettek ide Jesszenszky István és Miklós engedelmével. 1 9) Hesszenből ugyanis ebben az időben már nem oly tömeges a kivándorlás, hogy akár csak 10—15 család is verődhetett volna össze, mégkevésbbé 30. Hesszeni eredetű protestáns telepesek elszórtan kerültek kétségtelenül egyes túlnyomórészt máshonnan bevándorolt és katholikus vallású telepesekből alakult tolnamegyei községekbe, így pl. Cikóra, Szakadátra, Kakasdra. Erről tanúskodnak részben az anyakönyvek az egyes protestáns gyülekezetekben, részben az egyes gyülekezetek levéltáraiban található feljegyzések. Az ilyen protestáns hesszeni telepesek azonban vagy tovább költöztek olyan községekbe, ahol hitsorsosokat találtak, vagy beleolvadtak az őket körülvevő többségbe. 1 8) Sonntagsblatt, Budapest, 1932. 11. sz. l ö) Weicllein J. A murgai német nyelvjárás alaktana, Budapest, 7. 1.
